18 óra után Tóth Lajos vezérőrnagy, vk. főnök riadóztatja a piliscsabai és az aszódi gépesített ezredet. október 24. — Nem sokkal később a néphadsereg és a belső karhatalom (államvédelem) egységeit az ország egész területén riadókészültségbe helyezik. A csapatoknak megtiltják a fegyverhasználatot.

Nem sokkal 20 óra előtt Gerő Ernő telefonon beszél Nyikita Hruscsovval, és lemondja másnapra tervezett moszkvai útját. — Ma sem tisztázott, intézett-e Gerő formális kérést korábban Jurij Andropov nagykövethez vagy ekkor Hruscsovhoz, hogy a szovjet csapatokat rendeljék Bp-re.¹ — Gerő és Hruscsov beszélgetését követően Georgij Zsukov marsall arról tájékoztatja Hruscsovot, hogy Gerő a bp-i szovjet nagykövetség útján kérte a szovjet csapatok beavatkozását. A szovjet pártvezetés a katonai akciót, arra hivatkozva, hogy magyar részről erre nem kaptak hivatalos felkérést, ekkor nem engedélyezi.² — 20 órakor a szovjet hadsereg vezérkara, a politikai döntést megelőzően, riadókészültségbe helyezi a Különleges Hadtest két hadosztályát.³

20 órakor Gerő Ernő beszédet mond a rádióban; homályos megfogalmazásban sovinisztákat, antiszemitákat és reakciósokat említ, és a megmozdulást „nacionalista jellegű” tüntetésnek nevezi.

20 és 21 óra között a Rádió épületének védelmére rendelik a HM Őrzászlóalj 96 katonáját és újabb 200 karhatalmistát, akiknek sikerül bejutniuk az épületbe. A 20. híradó ezred 150 katonája átmenetileg megtisztítja az épület környékét. 21 óra körül a Rádió épületéhez érkezik a Petőfi Akadémia 150 tisztje, a 20. híradó ezred újabb 100 katonája, valamint a piliscsabai ezred egy lövész- és egy harckocsizó zászlóalja. A Petőfi Akadémia tisztjei bejutnak az épületbe, miután két piliscsabai harckocsi átszakítja a kordont. 35-40 tiszt fegyvertelenül visszamegy a tömegbe agitálni, de az épületből tüzet nyitnak rájuk; egy honvédtiszt meghal, ketten megsebesülnek. A tömegben elvegyült piliscsabai katonák nagy része fegyveresen átáll a felkelőkhöz vagy átadja fegyverét. Ekkortól a tüntetők ezekkel és a külvárosi raktárakból szerzett fegyverekkel viszonozzák a védők tüzét; megkezdődik az épület hajnalig tartó ostroma.

Nem sokkal 21 óra előtt a Kossuth Lajos téren Erdei Ferenc próbál beszédet mondani, de szavait elnyomja a tömeg. 21 órakor Nagy Imre lép a Parlament erkélyére. „Elvtársak!” megszólítással kezdi rövid, csalódást keltő beszédét. Hangsúlyozza, hogy a jogos követelések meghallgatásra találnak, de minden problémát a párton belül kell megoldani. A Himnusz eléneklését követően a Kossuth tér lassan kiürül, sokan a rádióhoz mennek. — A beszédét befejező Nagy Imre még a Parlamentben értesül arról, hogy a rádió épületénél fegyveres harc kezdődött. Ezt követően Jánosi Ferenc társaságában átmegy az Akadémia utcai pártközpontba.

Eközben Moszkvában magyar idő szerint 21 órától ülésezik az SZKP KB Elnöksége.¹ Georgij Zsukov marsall (némely részletében pontatlanul) tájékoztatja a résztvevőket a mo-i helyzetről. Nyikita Hruscsov időközben újabb jelentést kap a bp-i szovjet nagykövetségről, amely szerint a helyzet rendkívül veszélyes, és szükség van a szovjet egységek beavatkozására. Hruscsov azt javasolja az Elnökség tagjainak, hogy a szovjet csapatok vonuljanak be Bp-re; javaslatával a jelenlévők, Anasztaz Mikojan kivételével, egyetértenek. Mikojant, Mihail Szuszlovot és Ivan Szerovot, a KGB elnökét Bp-re küldik. október 24. (A Moszkvában tartózkodó és az Elnökség ülésére behívott Rákosi Mátyás szintén katonai beavatkozást javasol.) — 21 óra után Vaszilij Szokolovszkij marsall vezérkari főnök parancsot ad a kijelölt alakulatok útba indítására. 22 órakor a Különleges Hadtest 2. gépesített hadosztálya, zömmel Székesfehérvár, Sárbogárd, Cegléd, Szolnok és Kecskemét helyőrségekből, megindul a főváros felé. október 24. A hadtest 17. hadosztálya parancsot kap az osztrák–magyar határ lezárására. — Mo-ra irányítják a Kárpáti Katonai Körzet két hadosztályát, valamint a Romániában állomásozó önálló hadsereg egy gépesített hadosztályát. október 24. (Ekkor összesen öt hadosztályt mozgósítanak, kb. 32 ezer emberrel, 1130 harckocsival, 800 löveggel és aknavetővel.)

21.37-kor perckor a tüntetők a Dózsa György úton, több órás próbálkozás után, lángvágók és tehergépkocsik segítségével ledöntik a Sztálin-szobrot. A maradványokat a Blaha Lujza térre vonszolják, és a következő napokban darabjaira verik szét.

Nagy Imre 21.45 tájban a pártközpontban találkozik a PB tagjaival. — Gerő Ernő közvetlen vonalon ekkor (újra) tájékoztatja az SZKP vezetőit, akiknek időközben Jurij Andropov, a katonai vezetésnek pedig Pjotr Lascsenko altábornagy is beszámolt a fejleményekről. Hruscsov közli Gerővel, hogy a szovjet vezetés teljesíti a csapataik Bp-re küldésére irányuló „kérést”, ha azt a magyar kormány írásba foglalja. október 28. — Gerő közli a jelenlévőkkel, hogy a szovjet csapatok parancsot kaptak, vonuljanak be Bp-re. A PB úgy dönt, hogy a testület átalakítását másnapra halasztja.

23 órakor megkezdődik az MDP KV másnap reggelig tartó ülése.¹ október 24. Gerő Ernő tájékoztatja a résztvevőket az addigi eseményekről, és ismerteti a PB határozatát: „A hatalmat minden eszközzel meg kell védeni, a fő hatalmi pozíciókat meg kell tartani.” Apró Antal, Hegedüs András és Kiss Károly egyetért a történtek ellenforradalomként való értékelésével, és a munkások és pártfunkcionáriusok felfegyverzését, ostromállapot kihirdetését, a nyomdák katonai ellenőrzését, az egyetemek bezárását javasolja. A testület vita és szavazás nélkül tudomásul veszi a szovjet csapatok segítségül hívását. A támogató felszólalások után Horváth Márton elutasítja és „katasztrófapolitikának” nevezi Gerő értékelését, és azonnali, gyökeres személyi változásokat, Gerő leváltását és Kádár János első titkárrá választását javasolja. — Noha a KV-ülés előtt az MDP PB, Hruscsov határozott kérésére, úgy foglalt állást, hogy a személyi döntésekkel megvárják a szovjet delegáció Bp-re érkezését, Horváth felszólalását követően a KV megkezdi a személyi kérdések megvitatását. Az ülésre ekkor behívják a folyosón várakozó Nagy Imrét. Vita után a személyi változások előkészítésére jelölőbizottság alakul.