Hajnali 1 órára a német csapatok körülzárják a Várat, és felkészülnek az ostromra. Hajnali fél 5 tájban Vattay Antal altábornagy főhadsegéd értesítést kap, hogy a németek hamarosan megindítják a támadást. Reggel 6 óra tájban a németek ostrom alá veszik a budai Várat; a Vár déli, keleti és nyugati oldalán a testőrök felveszik a harcot a németekkel, ám Lakatos Géza miniszterelnök utasítására hamarosan beszüntetik a tüzet. Otto Skorzeny különítményesei a kora reggeli órákban elfoglalják a Palotát. A németek őrizetbe veszik Horthy Miklóst, Lakatos Géza miniszterelnököt, Lázár Károly testőrparancsnokot, valamint a kormányzó közvetlen munkatársait, és a Hatvany-palotába, az SS-parancsnokságra szállítják őket. A távozó kormányzó parancsot ad az ellenállás beszüntetésére.
1944. október
1944. 10. 16
Délelőtt 10 óra tájban Szálasi Ferenc felkeresi a kormányzót, hogy miniszterelnöki kinevezését kérje. Horthy a kérést határozottan elutasítja.
Déli 1 óra körül a németek átviszik követségükre Lakatos Géza miniszterelnököt. Eközben a Hatvany-palotában agyonlövi magát Tost Gyula alezredes, a kormányzó szárnysegédje.
A kormányzó, Lakatos Géza miniszterelnök többszöri közvetítése nyomán, délután ígéretet tesz a német kívánságok teljesítésére. 16 órakor aláírja a Lakatos által fogalmazott kiáltványt, amelyben „semmisnek nyilvánítja” (de nem vonja vissza) előző napi proklamációját, és megismétli „a magyar vezérkar főnökének a csapatokhoz intézett parancsát, mely a harc folytatását rendelte el”.
Este 8 óra után Horthy Miklós kormányzó, miután Edmund Veesenmayer birodalmi megbízott becsületszavát adja, hogy Németországba távozásuk során ifj. Horthy Miklós csatlakozhat hozzájuk, aláírja a németek által előkészített nyilatkozatot, amelyben lemond a kormányzóságról. október 27. Horthy Szálasi Ferencet, a Nyilaskeresztes Párt vezetőjét megbízza a „magyar nemzeti összefogás kormányának megalakításával”. október 17. október 31. — A kormányzó élőszóban mindazonáltal hozzáfűzi: „Kijelentem, hogy én sem le nem mondok, sem Szálasit miniszterelnökké ki nem nevezem, és hogy aláírásommal csakis a fiam életét akarom megmenteni. Géppisztolyok fenyegetése közben kizsarolt aláírásnak nem lehet és nincs is alkotmányjogi érvénye.”
Szálasi Ferenc, a Nyilaskeresztes Párt–Hungarista Mozgalom pártvezetője elnökletével megalakul a Nemzeti Összefogás Kormánya, amelyben a nyilasok mellett helyet kapnak a Magyar Nemzeti Szocialista Párt, a Magyar Élet Pártja és a Magyar Megújulás Pártja képviselői is. A kormány tagjai: miniszterelnök-helyettes Szöllősi Jenő; külügy Kemény Gábor br.; belügy Vajna Gábor; pénzügy Reményi-Schneller Lajos; földművelésügy Pálffy Fidél gr.; iparügy Szakváry Emil; kereskedelem- és közlekedésügy Szász Lajos; igazságügy Budinszky László; honvédelem Beregfy Károly vezérezredes, egyben vk. főnök; közellátásügy Jurcsek Béla; tárca nélkül a nemzet totális mozgósítására Kovarcz Emil; tárca nélkül a termelés irányítására Hellebronth Vilmos; tárca nélkül a nemzetvédelem és a propaganda irányítására Kassai-Schalmayer Ferenc. november 3.
Szálasi Ferenc elnökletével megalakul a Kormányzótanács, amelynek tagja Beregfy Károly, Rajniss Ferenc és Csia Sándor.
Szálasi Ferenc és Vajna Gábor megbeszélését követően Szálasi memorandumot fogalmaz a közbiztonsággal foglalkozó szervek és szervezetek teljes átalakításának szükségességéről. október 26.
Dálnoki Miklós Béla vezérezredes, a Kárpátokban harcoló 1. magyar hadsereg parancsnoka, vk. főnöke, Kéri Kálmán vk. ezredes kíséretében, a reggeli órákban átmegy a Vörös Hadsereghez; hátrahagyott hadparancsában Miklós utasítja a csapatokat a szovjetekkel való ellenségeskedés azonnali beszüntetésére. — A hadseregpancsnok példáját kevesen követik; a hadsereg létszáma utóbb, főként a dezertálások következtében, mintegy 20 ezer fővel csökken. október 18.
Délelőtt a németek letartóztatják a kormányzó által akadályoztatása esetére homo regiusszá kinevezett Dálnoki Veress Lajos vezérezredest, a 2. hadsereg parancsnokát.