Adolf Eichmann SS-Obersturmbannführer, a német Birodalmi Biztonsági Főhivatal által a mo-i „zsidótlanítás megoldásával” megbízott különleges csoport (Einsatzkommando der Sicherheits-polizei und der SS) vezetője visszatér Bp-re, hogy megszervezze a fővárosban élő zsidók deportálását.¹ október 18.

Az új kormány első minisztertanácsa elfogadja „az ország újjáépítésének programját”. A belpolitikában a nemzeti egység hungarista alapelvei, külpolitikai téren a háromhatalmi egyezmény pontjai az irányadók, a legfontosabb feladat „a nemzet totális harcbavetése” a végső győzelemig.

A Moszkvában tartózkodó Faragho Gábor telefonbeszélgetést folytat Miklós Bélával: „Miután önálló hadműveleteket nem vezethetünk, az orosz vezérkar utasításai szerint kell eljárnunk.” — Az este folyamán az Alsóvereckén tartózkodó Miklós Béla vezérezredes hadseregének megparancsolja, hogy a magyar csapatok legkésőbb október 19-én reggel 6 óráig szüntessék be az ellenállást, és vonuljanak vissza a megjelölt körletekbe. — Az 1. magyar hadsereg megkezdi a visszavonulást az Északkeleti-Kárpátokból.

Az 1. magyar hadsereg parancsnokságát László Dezső altábornagy, a 2. hadseregét Major Jenő altábornagy veszi át. A 3. hadsereg parancsnoka, Heszlényi József altábornagy a helyén marad.

A nyilasok kivégzik Koltói Annát, a Szakszervezeti Tanács vezetőségi tagját.

A kelenföldi Károly laktanyában megkezdik a Szent László hadosztály tényleges szervezését. december 1.

Besztercebányán Vavro Šrobár, az SZNT társelnöke felveti, hogy a háború után Csehszlovákiának nemcsak az 1938–1939-ben elveszített területeit kellene Mo-tól visszakapnia, hanem további határkorrekciókra is szükség lenne. Šrobár szerint „a Mátra lenne a leginkább természetes határ”. november 23.

Josip Broz Tito jugoszláv vezető „a nép- és az osztályellenséggel való leszámolásra” szólít fel. A kommunista partizánhadsereg a Bánát, Bácska és Baranya területén bevezeti a katonai közigazgatást. október 23.