Sztálin szovjet és Winston Churchill brit miniszterelnök moszkvai tárgyalásai során utóbbi egy cédulán „előterjeszti” a kelet-európai befolyási övezetek felosztására vonatkozó „százalékos rendszert”. Mo esetében a szovjet és a nyugati befolyás tervezett aránya először 50–50%, ami néhány nap múlva 80–20%-ra módosul.
1944. október
Debrecen térségében hatalmas páncélos csata kezdődik. október 20.
Kolozsvárt elhagyják az utolsó magyar csendőralakulatok, a katonaság maradék csapatai, valamint a közigazgatás egy része. — A csendőrség (egyes vélemények szerint a Gestapo) elhurcolja Nagy József újságírót és a kommunista Kovács Katona Jenőt, akiket meggyilkolnak.
Megalakul a Törvényhozók Nemzeti Szövetsége. Tagjai: a Nyilaskeresztes Párt–Hungarista Mozgalom, a Magyar Nemzeti Szocialista Párt, a Nemzeti Szocialista Front, a Magyar Élet Pártja, a Magyar Megújulás Pártja és az Erdélyi Párt. A szövetség elnöke Jaross Andor. október 30.
A kormány rendelete szerint vendéglőkben tilos húsétel kiszolgáltatása. Kivételt képeznek Bp-en a III. és IV., vidéken a III. osztályú vendéglők, amelyekben gulyás, pörkölt vagy főtt marhahús felszolgálható. október 14.
október 10.
Összeül a szűkebb Koronatanács. A tanács tagjai, annak is tudatában, hogy a németek pusztán halogató harcokra készülnek Mo-on, bár nem kívánnak hadba lépni ellenük, más lehetőség híján a fegyverszünet megkötése mellett foglalnak állást. — A Koronatanács döntését a kormányzó 22 óra 30 perckor rádiótáviratban tudatja Faragho Gáborral. október 11.
Bp-en találkoznak a Kommunista Párt (KP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) vezetői. Kállai Gyula és Szakasits Árpád egyezményt ír alá a két párt politikájának teljes összehangolásáról.
Egy szovjet zászlóalj rövid időre behatol Debrecenbe. október 19. — A németek Debrecentől délnyugatra bekerítik a 6. szovjet lovashadtestet.
Edmund Veesenmayer teljhatalmú német birodalmi megbízott jelenti Berlinbe, hogy a magyar kormány nem hajlandó folytatni a zsidók deportálását. október 17.
A Vörös Hadsereg elfoglalja a délvidéki Martonost, és egységei a partizánokkal együtt bevonulnak Szabadkára. október 14. A következő napokban több száz magyart gyilkolnak meg. — Az Egységes Népfelszabadító Front I. tartományi értekezletén felolvasott politikai beszámoló a magyarság helyzetéről is tárgyal: „Vannak a Vajdaságban nem magyarlakta települések, ahol egy-két egyén kivételével senki sem szennyezte be becsületét mások vérével”. Az értekezlet napirendre tűzi a Vajdaság önkormányzatának kérdését. „Végleges döntés még nincs, de bizonyos hogy [a terület] önrendelkezési jogokat kap és ezeket az új alkotmány elismeri.”