1944. október
1944.

október 9.

Sztálin szovjet és Winston Churchill brit miniszterelnök moszkvai tárgyalásai során utóbbi egy cédulán „előterjeszti” a kelet-európai befolyási övezetek felosztására vonatkozó „százalékos rendszert”. Mo esetében a szovjet és a nyugati befolyás tervezett aránya először 50–50%, ami néhány nap múlva 80–20%-ra módosul.

    Kolozsvárt elhagyják az utolsó magyar csendőralakulatok, a katonaság maradék csapatai, valamint a közigazgatás egy része. — A csendőrség (egyes vélemények szerint a Gestapo) elhurcolja Nagy József újságírót és a kommunista Kovács Katona Jenőt, akiket meggyilkolnak.

      1944.

      október 10.

      Összeül a szűkebb Koronatanács. A tanács tagjai, annak is tudatában, hogy a németek pusztán halogató harcokra készülnek Mo-on, bár nem kívánnak hadba lépni ellenük, más lehetőség híján a fegyverszünet megkötése mellett foglalnak állást. — A Koronatanács döntését a kormányzó 22 óra 30 perckor rádiótáviratban tudatja Faragho Gáborral. október 11.

        A Vörös Hadsereg elfoglalja a délvidéki Martonost, és egységei a partizánokkal együtt bevonulnak Szabadkára. október 14. A következő napokban több száz magyart gyilkolnak meg. — Az Egységes Népfelszabadító Front I. tartományi értekezletén felolvasott politikai beszámoló a magyarság helyzetéről is tárgyal: „Vannak a Vajdaságban nem magyarlakta települések, ahol egy-két egyén kivételével senki sem szennyezte be becsületét mások vérével”. Az értekezlet napirendre tűzi a Vajdaság önkormányzatának kérdését. „Végleges döntés még nincs, de bizonyos hogy [a terület] önrendelkezési jogokat kap és ezeket az új alkotmány elismeri.”