Megalakul az MKP debreceni szervezete.
1944. október
1944. október
Bp-en megalakul a III. Zsidó Tanács. Elnöke névleg Stern Samu, tagjai közül kimarad Pető Ernő és Wilhelm Károly; a tanács munkáját ténylegesen Domonkos Miksa és Stöckler Lajos irányítja.1 október 28.
1) Schmidt Mária, Kollaboráció, 414, 418.
Brassóban megjelenik az MNSZ hivatalos napilapja, a Népi Egység első száma; felelős szerkesztő Kurkó Gyárfás, szerkesztő Csákány Béla.
október 23.
Otto Winkelmann SS-Obergruppenführer, a magyarországi SS- és rendőri erők főparancsnoka és Beregfy Károly vezérezredes, honvédelmi miniszter magyar–német katonai-államközi egyezményt ír alá Bp-en. A megállapodás értelmében a német haderő szervezési elvei alapján, kizárólag magyar állampolgárokból, Mo területén megszervezik a Waffen-SS egy új, magyar vezényleti nyelvű hadosztályát, amely kizárólag az ország védelmében vethető harcba. október 28. november 2. — Az egyezmény értelmében német területre kell telepíteni a magyar katonaiskolákat, az anyagi és kulturális értékeket. Mo továbbá 190 ezer, 35 év feletti segédszolgálatost biztosít a német haderő számára, valamint szükség esetén a 10–70 év közötti teljes férfilakosságát a német hadvezetés rendelkezésére bocsátja.
A kormány úgy határoz, hogy felülvizsgálja a kormányzó és mások által a zsidók számára kiadott mentességi igazolásokat. november 2.
Püspökladány és Debrecen között megindul a vasúti közlekedés.
Újvidéket elfoglalják a jugoszláv csapatok. október 26.
október 23–26.
A Fülöp-szigeteknél, a Leytei-öbölben az amerikai és a japán flotta megvívja a világháború legnagyobb tengeri ütközetét, amelyben az amerikaiak döntő győzelmet aratnak.
október 23.
Athénban megalakul a görög egységkormány, amelyben a kommunista partizánok, a korábbi megállapodás értelmében, hat tárcát kapnak. október 30.
október 24.
Szálasi Ferenc nemzetvezető Esztergomban felkeresi Serédi Jusztinián bíboros hercegprímást. Tárgyalásukon elsősorban Bp és Esztergom nyílt várossá nyilvánításáról esik szó. október 28.