Bp-en magyar–német tárgyalások kezdődnek a katonai együttműködés további kérdéseiről. október 23.
1944. október
1944. október
Szálasi Ferenc miniszterelnök új honvédesküt vezettet be: a katonáknak reá, Magyarországra és a hungarizmusra (ilyen sorrendben) kell felesküdniük.
Beregfy Károly honvédelmi miniszter felhívást bocsát ki a felállítandó magyar SS-alakulatokba történő jelentkezésre. október 23.
Az MLSZ közli, hogy a vasárnapra kitűzött labdarúgó-mérkőzések elmaradnak.
A Vörös Hadsereg és a jugoszláv Népi Felszabadító Hadsereg egységei elfoglalják Belgrádot. 1945. március 8.
október 20–21.
A nyilasok megkezdik a 16 és 60 év közötti munkaképes bp-i zsidó férfiak munkaszolgálatra való begyűjtését és munkásszázadokba való kényszersorozását, miután a honvédelmi miniszter a 16–60 éves zsidó férfiakat és a 16–40 éves nőket munkaszolgálatra kötelezi. A zsidó férfiak nagy részét Bp déli-délkeleti peremére meneteltetik, ahol erődítési munkálatokat kell végezniük. A visszamaradt (munkára nem hurcolt) munkaképes zsidókat négy táborban, a munkára alkalmatlanokat négy összpontosítási körletben helyezik el. A front közeledtével az árokásó századok maradványait a Dunántúlra hajtják. október 26.
október 20.
A nyilas kormányzat az ország teljes területén bevezeti a rögtönítélő bíráskodást. december 9.
október 21.
Angelo Rotta c. érsek Szálasi Ferenccel tárgyal a megmaradt magyar zsidóság érdekében.1 A pápai nuncius „önmérsékletet és higgadtságot, valamint a korábbi engedmények betartását” kéri az új kormányzattól.
1) Braham, 204.
A 3. Ukrán Front egységei bevonulnak Bajára. A 2. Ukrán Front csapatai elfoglalják Nyíregyházát. október 31.
A szövetségesek elfoglalják az első jelentős német várost, Aachent.