Ferdinand Foch francia mar­sall javasolja a békekonferenciának Bp és Bécs katonai megszállását. Javaslatát elutasítják.

A fővárosi közoktatás­ügyi bizottság elrendeli a hitoktatás meg­szüntetését a fővárosi iskolákban.

Az FKt közzéteszi rendeletét a munkásegyetemek és előkészítő tanfo­lyamok szervezéséről; a Központi Lakásbizottság felállításáról és a lakásrekvirálásról; a lakbérek leszállításáról.

Az FKt közzéteszi rendeletét az általános balesetbiztosításról és a biztosítási ös­szegek emeléséről; a nevelési és oktatási intézmé­nyek köztulajdonba vételéről.

A Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság elrendeli az egységes élel­mezés bevezetését.

A Szociális Terme­lés Népbiztossága elrendeli az üzemek leltározását, az építőanyagok lefoglalá­sát, a szén- és kokszkészletek bejelentését.

Kaposvárott kb. 1200 fővel megalakul a Vörös Hadsereg első ezrede.

Vittorio Orlando olasz miniszterelnök a békekonferencia elé terjeszti Kun Béla külügyi népbiztos jegyzékét.

Kun Béla külügyi népbiztos táviratban értesíti a román, a jugoszláv és a csehszlovák kormányt, hogy a Tanácsköztársaság elvben elismeri terü­leti igényeiket.

Az FKt közzéteszi március 24-én kelt, XXIII. sz. rendeletét a Vörös Hadsereg felállításáról. — Közzéteszik az FKt XXV. sz. rendeletét a biztosítóintézetek köz­tulajdonba vételéről.

A Földművelésügyi Népbiztos­ság elrendeli a gazdasági cselédek fej­adagjának emelését.

A Négyek Tanácsa Bp-re küldi Jan Christian Smuts brit tábornokot, hogy tájékozódjék, és szerelje le a ma­gyar–román ellentéteket. április 4.

A volt csendőröket, rendőröket és pénzügyőröket testületileg átveszik a Vörös Őrség­be.

Megalakul az írói direktórium. Elnöke Lukács György.

Az FKt közzéteszi a Mo-i Tanácsköz­társaság ideiglenes alkotmányát. A Ta­nácsköztársaság a munkások és parasztok állama, célja a kizsákmányolás megszüntetése, a szocialista gazdasági és társadalmi rend megteremtése. Az alkotmány szabá­lyozza az államhatalmi szervek és a tanácsok működését, hatáskörét és fel­adatait.

Közzéteszik az FK­t rendeletét a tanácsválasztások meg­tartásáról; a nagykereskedelem államo­sításáról; a köztulajdonba vett üzemek igazgatóinak és tisztviselőinek munka­kötelezettségéről és illetményéről; to­vábbá arról, hogy a 100 korona kölcsön­összegnél kevesebbért elzálogosított tárgyak visszaadandók.

Átalakul az FKt. A nép­biztoshelyettesi tisztség megszűnik. Az FKt elnöke Garbai Sándor; a népbiztosok: belügyi, vasúti és hajózási Landler Jenő és Vágó Bé­la; földmívelésügyi Hamburger Jenő, Nyisztor György és Vántus Károly; hadügyi Böhm Vilmos, Fiedler Rezső, Haubrich József, Kun Béla és Szántó Béla; igazságügyi Ládai István és Ró­nai Zoltán; közélelmezési Erdélyi Mór, Illés Artúr és Kondor Bernát; közokta­tásügyi Kunfi Zsigmond, Lukács György, Szabados Sándor és Szamuely Tibor; külügyi Ágoston Péter, Kun Béla és Pogány József; munkaügyi és népjóléti Bokányi Dezső és Guth An­tal; német Kalmár Henrik; ruszin Sté­fán Ágoston; szociális termelés Dov­csák Antal, Hevesi Gyula, Kelen Jó­zsef, Rákosi Mátyás és Varga Jenő.

Az FKt közzé­teszi XXXVIII. sz. rendeletét a kö­zép- és nagybirtokok köztulajdonba vételéről.

A Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság elrendeli az általános mun­kásbiztosítás kiépítését.

A Tanács­köztársaság árucsere-forgalmi egyez­ményt köt Ausztriával.

A Négyek Tanácsától kiküldött Jan Smuts tábornok megérke­zik Bp-re. Smuts tárgyalásokat kezd Kun Béla külügyi népbiztossal a demar­kációs vonalról és a Mo elleni blokádról.

A kommunista és szoci­áldemokrata ifjúmunkások közös veze­tőségi ülést tartanak Bp-en. Kimondják a két szervezet egyesülését Kommunista Ifjúmunkások Mo-i Szövetsé­ge (KIMSZ) néven.