A Gazdasági Bizottság ülésén döntenek egy széleskörű szakértő bizottság megalakításáról, amelynek feladata a gazdaságpolitika és a gazdaságvezetési módszerek kidolgozása a kormány számára. 1957. január 6.
1956. december
1956. december
Románia 40 millió rubel áruhitelt nyújt Mo-nak.
december 11.
Az egész országban megkezdődik a KMT által meghirdetett 48 órás sztrájk; szünetel a vasúti forgalom és a tömegközlekedés. — A Csepel Vas- és Fémművek Központi Munkástanácsa ismét a sztrájk ellen foglal állást; ennek ellenére minden gyáregységben áll a munka.
Kihirdetik az 1956: 28. tvr.-t: „A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a rögtönbíráskodást 1956. évi december hó 11. napjának 18. órájától kezdődő hatállyal az ország egész területére az alábbi bűntettek tekintetében elrendeli: gyilkosság; szándékos emberölés; gyújtogatás; rablás (fosztogatás); közérdekű üzemek vagy a közönség életszükségletének ellátására szolgáló üzemek szándékos megrongálásával elkövetett bűntett; ezeknek a bűntetteknek a kísérlete[;] lőfegyver, lőszer, robbanószer, illetőleg robbanóanyag engedély nélküli tartása (sic!).” december 13. — Megjelenik a 6/1956. sz. kormányrendelet a rögtönbíráskodás részletes szabályainak megállapításáról. „Ha a rögtönítélő bíróság az elítéltet nem ajánlja kegyelemre, a halálbüntetés végrehajtása iránt intézkedik. […] …a büntetést az ítélet kihirdetésétől számított 2 órán belül végre kell hajtani.”
Kihirdetik az 1956: 29. tvr.-t a gyári munkásőrségek fegyverviselésének szabályairól. „Egyes üzemeknél, gyáraknál a szabotázs elleni védelemre szervezett munkásőrségekbe bűnöző és ellenforradalmi elemek kerültek be, ott hangadókká váltak és a munkásőrségeket eredeti céljaikkal ellentétes, a munkásosztály érdekeit sértő tevékenységre igyekszenek rávenni. […] A gyárakban (üzemekben, vállalatoknál, intézményeknél) szervezett munkásőrségek vezetői és tagjai 1956. december 12-én 24 h-ig kötelesek a birtokukban levő lőfegyvereket (lőszert, robbanóanyagokat stb.) az illetékes rendőrhatóságoknál bejelenteni és a fegyverek stb. tartására engedélyt kérni. […] Azt a munkásőrségvezetőt és munkásőrségtagot, aki a bejelentést szándékosan elmulasztja, illetve más módon meghiúsítja, vagy pedig a fegyvertartásra vonatkozó kérelem esetleges elutasításának hatósági közlése után is fegyvert stb. tart, … rögtönbíráskodási eljárás alá kell vonni.”
Bali Sándort és Rácz Sándort, a KMT vezetőit Kádár Jánossal folytatandó tárgyalás ürügyén a Parlamentbe kéretik, és ott letartóztatják őket. 1957. március 2. — Balit másnap átmenetileg elengedik.
A néphadsereg újjászervezésének irányítására Uszta Gyula vezérőrnagy vezetésével megalakul a hadsereg-parancsnokság.
Kádár János találkozik a pesterzsébeti munkások képviselőivel; biztosítja őket, hogy a munkástanács alapvető intézménye lesz a népi demokráciának.
Egerben a Bp-ről érkezett karhatalmisták fegyvert használnak a két rendőr századost bántalmazó tömeg ellen; az összecsapásnak két halott és 14 sebesült áldozata van. december 12.
Münnich Ferenc, a fegyveres erők minisztere elrendeli a határsáv visszaállítását és a műszaki zárrendszer újratelepítését az osztrák–magyar határon. 1957. május 1.