Az Írószövetség levelet intéz a KMT-hez, melyben deklarálja a kapcsolatfelvétel szándékát; a levél részletezi az írókat ért sérelmeket, és élesen bírálja a restaurálódó hatalom ideológiáját. — A KMT sztrájkellenes felhívást ad ki. december 3.
1956. 12. 01
A jugoszláv kormány november 11-ei tiltakozó jegyzékére a Kádár-kormány magyarázkodó válaszjegyzéket küld, amelyben a Nagy Imre-ügyet a magyar kormány belügyének nyilvánítja. — A válaszra Belgrádban nem reagálnak.
Abod László, Eörsi István, Gáli József és Obersovszky Gyula elhatározza, hogy a szovjet invázió hófordulóján csendes nőtüntetetést szervez a forradalomban elesett hozzátartozók emlékére. december 3. A tervezett tüntetést főként a néhány napja megjelenő, Gáli és Obersovszky által szerkesztett Élünk c. illegális lap propagálja.
Az 1956: 27. tvr. közkegyelemben részesíti az 1956. október 23-a után külföldre távozott és 1957. március 31-éig hazatérő személyeket.
Kétezer fős állománnyal megalakul a Belügyi Forradalmi Karhatalmi Ezred; parancsnoka Guba László (áv.) ezredes.
Dobi István rádióbeszédében élesen elítéli a korábbi sztrájkot, mondván „nem Weiss Manfréd, hanem a munkás-paraszt hatalom állama ellen, és a munkásság létérdekei ellen folyt a harc”.
Az MSZMP hivatalosan regisztrált tagjainak száma 37818 fő, az elődpárt taglétszámának 4,3%-a.
Az 1956: 26. tvr. a doktori cím adományozásáról szóló 1951: 26. tvr. 8. § (1) bekezdésének hatály-talanításáról rendelkezik, és visszaállítja az egyetemi doktori cím adományozásának 1951-ig érvényben volt rendjét.
A Magyar Szabadságharcos Írók Külföldi Csoportja kiadásában Münchenben megjelenik a Nemzetőr c. lap első száma; főszerkesztő Kecskési (Tollas) Tibor.
Az éjszaka folyamán Kádár János megbeszélést folytat a Bp-en tartózkodó szovjet pártvezetőkkel. A tárgyalás eredményeként Kádár alapjaiban megváltoztatja az MSZMP IKB másnapi ülésére készített beszámolóját, és az októberi eseményeket differenciálatlanul „ellenforradalomnak” nevezi. december 2.