1944

1944.

szeptember 10.

A kormányzó öt és fél órás értekezletet tart a titkos tanácsosokkal; Bethlen István gr., Náday István vezérezredes, Kánya Kálmán és Esterházy Móric gr. kifejti, hogy azonnali cselekvésre van szükség. Az értekezlet határozata szerint a másnapra összehívandó minisztertanácsban be kell jelenteni, hogy Mo fegyverszünetet kíván kérni; egyúttal tájékoztatni kell a németeket, felkínálva nekik a szabad elvonulás lehetőségét. szeptember 11.

    A szovjet hadsereg ismét megindítja a varsói támadást.1

    1. 1) A londoni emigráns kormány irányította és Tadeusz Bór-Komorowski vezette varsói felkelés augusztus 1-jén kezdődött. A szovjetek, részint a német ellennyomás miatt, ekkor leállították a Varsó elővárosa, Praga elleni támadást. A szovjet kormány ugyanezen a napon deklarálta, hogy csak a kommunisták vezette Lublini Bizottságot ismeri el Lengyelország képviselőjének. Augusztus 16-án a szovjet hadsereg visszavonult a Visztula jobb partján elfoglalt állásaiból.

    1944.

    szeptember 11.

    A minisztertanácsban Lakatos Géza miniszterelnök előterjeszti a fegyverszüneti „feltételek” kérésére vonatkozó kormányzói akaratot. A kormány lemond, de ezt a kormányzó nem fogadja el. — Az Mt (aznapi második, este 10 órai) ülésén Lakatos bejelenti, hogy a kormányzó elállt a fegyverszünet kérésének szándékától. Felkérik Vörös János vezérezredes vk. főnököt, hogy utazzék a német főhadiszállásra, s Hitlernél érje el az ígért katonai segítség megadását. szeptember 12.

      A kormányzó az este folyamán feleségével, özv. Horthy Istvánnéval, ifj. Horthy Miklóssal, Bakay Szilárd altábornaggyal, a Bp-et védő I. hadtest parancsnokával, Lázár Károly altábornaggyal, a Testőrség parancsnokával, Ambrózy Gyula kabinetfőnökkel, Vattay Antal altábornagy főhadsegéddel és Tost Gyula alezredes szárnysegéddel tanácskozik. Horthy úgy dönt, hogy a háborúból való kiugrás ügyében, a kormány megkerülésével, ő maga fog cselekedni. szeptember 18.