Románia hadat üzen Mo-nak. szeptember 19.
1944
szeptember 8.
Román és szovjet csapatok bevonulnak Sepsiszentgyörgyre. szeptember 11.
Megérkezik a német válasz az előző napi ultimátumra: három gyalogos és egy páncélos hadosztállyal tudnak azonnali segítséget nyújtani; a német csapatok úgy védik Mo-ot, mint saját területüket, de letörnek minden, belső felfordulásra utaló kísérletet. — A segélyhír vétele után az Mt, a Koronatanáccsal ellentétben, úgy határoz, ha a német segítség „pár napon belül” megérkezik, az ország folytatja a harcot a szovjet csapatok ellen. szeptember 10. szeptember 11.
A londoni csehszlovák kormány utasítja Rudolf Viest tábornokot, a szlovákiai felkelés katonai parancsnokát: „Magyarország összeomlása vagy kapitulációja esetén meg kell szállni az elszakított szlovák területeket.”
A 4. Ukrán Front támadó hadműveletbe kezd az Északkeleti-Kárpátokban. szeptember 14.
Az 1. Ukrán Front támadást indít a Duklai-hágónál. szeptember 20.
A 3. Ukrán Front csapatai átlépik a román–bolgár határt. Bulgária hadat üzen Németországnak. szeptember 9.
A németek az első támadást intézik London ellen V–2 rakétával.
szeptember 9.
Szófiában a sikeres fegyveres felkelést követően Kimon Georgiev ezredes vezetésével megalakul a kommunista orientációjú Hazafias Front kormánya. szeptember 10.
Ideiglenes francia kormány alakul Charles de Gaulle tábornok vezetésével.1
1) A szövetségesek és a francia partizánok augusztus 25-én szabadították fel Párizst. Az amerikai csapatokkal, emigráns kormánya élén, bevonult Charles de Gaulle tábornok is.