1944

Vörös János vezérezredes vk. főnök kétórás tárgyalást folytat Hitlerrel a vezéri főhadiszálláson. Vörös kéri a már Mo-ra érkezett és Bp térségében összpontosított német páncélos csapatok átirányítását a frontra, nagy mennyiségű fegyver és lőszer átadását a honvédség részére. A Führer hozzájárul a Bp térségében állomásozó 23. páncélos hadosztály frontra küldéséhez, s 1945 elejére nagy erejű offenzívát helyez kilátásba Mo-on. szeptember 14.

    Éjszaka Moszkvában a román delegáció aláírja a Szu-val a fegyverszüneti szerződést. Románia ismét elveszíti Besszarábiát, és kötelezettséget vállal, hogy 12 hadosztállyal belép a háborúba. — A szerződés 19. pontja megállapítja: „A szövetséges kormányok a bécsi döntés Erdélyre vonatkozó határozatát semmisnek tekintik, s egyetértenek azzal, hogy a békeszerződésben történő jóvá-hagyástól feltételezetten, Erdély (vagy annak legnagyobb része) kerüljön vissza Romániához.” 1945. január 20.

      Szálasi Ferenc, a Nyilaskeresztes Párt–Hungarista Mozgalom vezetője Kovarcz Emilt kinevezi a hungarista erők főparancsnokává, és megbízza a hatalomátvétel előkészítésével. — Kovarcz az előkészületekbe bevonja Beregfy Károly vezérezredest, a póthadsereg parancsnokát, Székessy Istvánt, a Rend és Védelem nevű pártmilícia helyettes parancsnokát, Mosonyi Gábort, a hungarista erők fegyverzet-ellátási felelősét, Gál Csaba és Kőfaragó-Gyelnik Vilmos párt-funkcionáriust, valamint Ney Károlyt és Rajniss Ferencet, a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség vezetőit. október 5. Tevékenységük kiterjed az Antibolsevista Fiatalok Táborára is. — Otto Winkelmann SS-Obergruppenführer, a mo-i SS- és rendőri erők főparancsnoka a 22. SS-lovashadosztály elhelyezési körletében főhadiszállásként egy Pasaréti úti villát bocsát a nyilasok rendelkezésére. szeptember 16.