A nap folyamán kifüggesztik az első nyilas plakátokat: „Aki a fegyvert leteszi, vagy erre parancsot ad, felkoncolandó.”

SS-egységek Pusztavámnál lemészárolják egy úton lévő munkaszolgálatos század több mint 200 tagját (215 embert¹).

A belügyminiszter elrendeli az általános szesztilalmat, minden szórakozóhely, színház, mozi bezárását, mindennemű nyilvános mutatvány, sportverseny beszüntetését az ország egész területén. október 19.

Hajnali 1 órára a német csapatok körülzárják a Várat, és felkészülnek az ostromra. Hajnali fél 5 tájban Vattay Antal altábornagy főhadsegéd értesítést kap, hogy a németek hamarosan megindítják a támadást. Reggel 6 óra tájban a németek ostrom alá veszik a budai Várat; a Vár déli, keleti és nyugati oldalán a testőrök felveszik a harcot a németekkel, ám Lakatos Géza miniszterelnök utasítására hamarosan beszüntetik a tüzet. Otto Skorzeny különítményesei a kora reggeli órákban elfoglalják a Palotát. A németek őrizetbe veszik Horthy Miklóst, Lakatos Géza miniszterelnököt, Lázár Károly testőrparancsnokot, valamint a kormányzó közvetlen munkatársait, és a Hatvany-palotába, az SS-parancsnokságra szállítják őket. A távozó kormányzó parancsot ad az ellenállás beszüntetésére.

Délelőtt 10 óra tájban Szálasi Ferenc felkeresi a kormányzót, hogy miniszterelnöki kinevezését kérje. Horthy a kérést határozottan elutasítja.

Déli 1 óra körül a németek átviszik követségükre Lakatos Géza miniszterelnököt. Eközben a Hatvany-palotában agyonlövi magát Tost Gyula alezredes, a kormányzó szárnysegédje.

A kormányzó, Lakatos Géza miniszterelnök többszöri közvetítése nyomán, délután ígéretet tesz a német kívánságok teljesítésére. 16 órakor aláírja a Lakatos által fogalmazott kiáltványt, amelyben „semmisnek nyilvánítja” (de nem vonja vissza) előző napi proklamációját, és megismétli „a magyar vezérkar főnökének a csapatokhoz intézett parancsát, mely a harc folytatását rendelte el”.

Este 8 óra után Horthy Miklós kormányzó, miután Edmund Veesenmayer birodalmi megbízott becsületszavát adja, hogy Németországba távozásuk során ifj. Horthy Miklós csatlakozhat hozzájuk, aláírja a németek által előkészített nyilatkozatot, amelyben lemond a kormányzóságról. október 27. Horthy Szálasi Ferencet, a Nyilaskeresztes Párt vezetőjét megbízza a „magyar nemzeti összefogás kormányának megalakításával”. október 17. október 31. — A kormányzó élőszóban mindazonáltal hozzáfűzi: „Kijelentem, hogy én sem le nem mondok, sem Szálasit miniszterelnökké ki nem nevezem, és hogy aláírásommal csakis a fiam életét akarom megmenteni. Géppisztolyok fenyegetése közben kizsarolt aláírásnak nem lehet és nincs is alkotmányjogi érvénye.”

Szálasi Ferenc, a Nyilaskeresztes Párt–Hungarista Mozgalom pártvezetője elnökletével megalakul a Nemzeti Összefogás Kormánya, amelyben a nyilasok mellett helyet kapnak a Magyar Nemzeti Szocialista Párt, a Magyar Élet Pártja és a Magyar Megújulás Pártja képviselői is. A kormány tagjai: miniszterelnök-helyettes Szöllősi Jenő; külügy Kemény Gábor br.; belügy Vajna Gábor; pénzügy Reményi-Schneller Lajos; földművelésügy Pálffy Fidél gr.; iparügy Szakváry Emil; kereskedelem- és közlekedésügy Szász Lajos; igazságügy Budinszky László; honvédelem Beregfy Károly vezérezredes, egyben vk. főnök; közellátásügy Jurcsek Béla; tárca nélkül a nemzet totális mozgósítására Kovarcz Emil; tárca nélkül a termelés irányítására Hellebronth Vilmos; tárca nélkül a nemzetvédelem és a propaganda irányítására Kassai-Schalmayer Ferenc. november 3.