Estére a Vár kivételével egész Bp és a hadsereg a nyilasok ellenőrzése és irányítása alatt áll. — Latorczay Lőrinc ezredes, a Zách utcai Andrássy laktanya és a 3. gépkocsizó lövész pótezred parancsnoka, a magasabb beosztású csapatpancsnokok közül egyedüliként, hű marad katonai esküjéhez, és nem hajlandó felesküdni Szálasira. — Az 1. gépkocsizó lövész pótezred tiszti különítménye elfoglalja az Andrássy laktanyát; Latorczay ezredest (1948. október 6.), helyettesét, Poroszlay Jenő alezredest és a laktanyában tartózkodó Boér Győző tüzér alezredest lelövik; a gyors orvosi beavatkozásnak köszönhetően mindhárman életben maradnak.
1944
Az éjszaka folyamán fegyveres nyilasok a főváros több pontján zsidókat gyilkolnak; egy óbudai csoportot a Margit hídról és a Lánchídról a Dunába lőnek.
A nap folyamán a magyar hatóságok elrendelik Ungvár kiürítését; ezzel gyakorlatilag egész Kárpátalján megszűnik a magyar közigazgatás.
A szövetségesek légiereje újrakezdi Mo bombázását.
Reggel fél 9-kor Otto Skorzeny SS-Obersturmbannführer kommandója tőrbe csalja, és túszként Németországba viszi a kormányzó fiát, ifj. Horthy Miklóst. A hír 10 óra tájban jut a kormányzó tudomására.
10 óra 30 perckor utoljára ül össze Horthy Miklós elnökletével a Koronatanács. A kormányzó az ülésen bejelenti, hogy „fegyverszünetet kér”. Vörös János vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke hadműveleti tájékoztatót tart. — A kormány lemond, de a kormányzó kérésére változatlan összetételben azonnal újjáalakul. — 12 órakor Horthy fogadja Edmund Veesenmayer teljhatalmú birodalmi megbízottat, s tájékoztatja a kiugrás szándékáról. Veesenmayer kérésére a kormányzó 13 órakor fogadja Rudolf Rahn salòi német nagykövetet, Hitler különmegbízottját.
A déli órákban Aggteleky Béla altábornagyot, a bp-i I. hadtest kormányzóhű parancsnokát helyettese, Hindy Iván vezérőrnagy (november 29.) letartóztatja.
Déli 12 óra 30 perckor a Rádióban felolvassák Horthy Miklós kormányzó proklamációját. A szövegben a „fegyverszünetet kötöttem” alakot a miniszterelnökség utasítására az utolsó pillanatban a jövő idejű „…elhatároztam, hogy fegyverszünetet »kérek«”-re változtatják. (A szöveg 13 óra 10 perckor, majd 14 óra 10 perckor újra elhangzik.) — A kormányzó egyúttal utasítást ad, hogy az 1. és a 2. hadsereghez juttassák el a harc beszüntetésre és a szovjet csapatokkal való kapcsolatfelvételre vonatkozó, a Rádióban is beolvasott hadparancsot.
október 16.
Dálnoki Miklós Béla vezérezredes, a Kárpátokban harcoló 1. magyar hadsereg parancsnoka, vk. főnöke, Kéri Kálmán vk. ezredes kíséretében, a reggeli órákban átmegy a Vörös Hadsereghez; hátrahagyott hadparancsában Miklós utasítja a csapatokat a szovjetekkel való ellenségeskedés azonnali beszüntetésére. — A hadseregpancsnok példáját kevesen követik; a hadsereg létszáma utóbb, főként a dezertálások következtében, mintegy 20 ezer fővel csökken. október 18.
Brassóban megkezdődik a kommunistákkal együttműködő erdélyi Magyar Dolgozók Országos Szövetségének gyűlése. — A résztvevők kimondják a Romániai Magyar Népi Szövetség (MNSZ) megalakulását. Elnökké Kurkó Gyárfás kisiparost, főtitkárrá Csákány Bélát választják. október 22.