A kormány rendelete szerint vendéglőkben tilos húsétel kiszolgáltatása. Kivételt képeznek Bp-en a III. és IV., vidéken a III. osztályú vendéglők, amelyekben gulyás, pörkölt vagy főtt marhahús felszolgálható. október 14.
1944
október 10.
A Vörös Hadsereg elfoglalja a délvidéki Martonost, és egységei a partizánokkal együtt bevonulnak Szabadkára. október 14. A következő napokban több száz magyart gyilkolnak meg. — Az Egységes Népfelszabadító Front I. tartományi értekezletén felolvasott politikai beszámoló a magyarság helyzetéről is tárgyal: „Vannak a Vajdaságban nem magyarlakta települések, ahol egy-két egyén kivételével senki sem szennyezte be becsületét mások vérével”. Az értekezlet napirendre tűzi a Vajdaság önkormányzatának kérdését. „Végleges döntés még nincs, de bizonyos hogy [a terület] önrendelkezési jogokat kap és ezeket az új alkotmány elismeri.”
Összeül a szűkebb Koronatanács. A tanács tagjai, annak is tudatában, hogy a németek pusztán halogató harcokra készülnek Mo-on, bár nem kívánnak hadba lépni ellenük, más lehetőség híján a fegyverszünet megkötése mellett foglalnak állást. — A Koronatanács döntését a kormányzó 22 óra 30 perckor rádiótáviratban tudatja Faragho Gáborral. október 11.
Bp-en találkoznak a Kommunista Párt (KP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) vezetői. Kállai Gyula és Szakasits Árpád egyezményt ír alá a két párt politikájának teljes összehangolásáról.
Egy szovjet zászlóalj rövid időre behatol Debrecenbe. október 19. — A németek Debrecentől délnyugatra bekerítik a 6. szovjet lovashadtestet.
Edmund Veesenmayer teljhatalmú német birodalmi megbízott jelenti Berlinbe, hogy a magyar kormány nem hajlandó folytatni a zsidók deportálását. október 17.
október 11.
0 óra 20 [?] 30 [?] perckor Bp-ről érkező rádióüzenet tudatja a Moszkvában tárgyaló magyar delegáció tagjaival, hogy „a fegyverszünet megkötése kívánatos”. Hajnali 4 órakor a magyar delegáció vezetője a szovjet Külügyi Népbiztosságon bemutatja a kormányzói hozzájárulás szövegét. — Miután az üzenet szerint „Magyarország a fegyverszüneti feltételeket elfogadja”, Faragho Gábor vezérezredes, a magyar békedelegáció vezetője este 7 óra 57 perckor Vjacseszlav Molotov külügyi népbiztos lakásán, a Kremlben parafálja az előzetes fegyverszüneti feltételeket. A szöveg szerint Mo köteles tíz napon belül kiüríteni az 1937. december 31-e után visszaszerzett területeket, és azonnal hadat üzenni Németországnak. október 12. október 14.
A kormányzó a Várban Vörös János vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke jelenlétében fogadja Szakasits Árpádot és Tildy Zoltánt, a Magyar Front intézőbizottsága tagjait, és közli velük, hogy fegyverszünetet kötött a Szu-val. A megállapodás szerint felfegyverzik „a munkásság megbízható elemeit”, és a Magyar Front október 17-ére általános sztrájkot hirdet. október 12. — Horthy Miklós később Vattay Antal altábornagy, a kormányzói Katonai Iroda főnöke jelenlétében a kiugrás előkészítéséről tárgyal Miklós Béla vezérezredessel, az 1. magyar hadsereg parancsnokával, aki megkapja tőle a (későbbi) cselekvést elrendelő jelmondatot. Vattay külön fogadja Veress Lajos vezérezredes, a 2. hadsereg parancsnoka személyes küldöttét, Geréb László alezredest, aki azonban távozása után a jelmondatot azonnal a németek tudomására hozza.
A kiskunhalasi vasútállomáson legyilkolják a 101/322. sz. munkásszázad 194 zsidó munka-szolgálatosát. október 16.
A Vörös Hadsereg bevonul Szegedre és Kolozsvárra. október 12.