1944

Békéscsabán megalakul a Magyar Kommunista Párt (MKP) legális helyi szervezete. A szovjet hadsereg által elfoglalt területeken meg/újjáalakuló párt a továbbiakban ezt a nevet viseli. október 15. — A még meg nem szállt területeken a hazai kommunisták szervezete továbbra is a Kommunista Párt nevet használja.

    Az előző napon a Hargita megyei Csíkszentdomokosra érkezett Maniu-gárdisták 11 helybeli magyar civilt agyonlőnek. október 30. Az áldozatok névsora: Tímár Sándor, Kósa László, Kurkó József, Szakács Antal, Szakács Imre, Zsók Lajos, Péter Albert, Bíró Lajos, Kedves Ferenc, Bodó Sándorné és a 84 éves György Józsefné.

      A Délvidéken a német hatóságok elrendelik a bácskai németek kitelepítését Németországba.1 — Az Újvidék melletti Hadikligetről (Veternik) elindulnak Mo felé az oda telepített bukovinai székelyek. Szabadkán a partizánok csaknem kivétel nélkül meggyilkolják őket. — A Vörös Hadsereg egységei bevonulnak Zentára, a jugoszláv partizánok pedig Moholra. október 10. — Kanizsán a partizánok bevonulása után az odaérkező bánátiakból megalakul a Népőrség nevű katonai jellegű szervezet. — A partizánok e naptól kezdve 400-500 magyart hurcolnak el lakóhelyéről, megkínozzák őket, s mintegy hetven embert meggyilkolnak.

      1. 1) Október 13-áig 60-70 ezer németet evakuáltak a palánkai, a kulai és az apatini járásból.

      Sztálin szovjet és Winston Churchill brit miniszterelnök moszkvai tárgyalásai során utóbbi egy cédulán „előterjeszti” a kelet-európai befolyási övezetek felosztására vonatkozó „százalékos rendszert”. Mo esetében a szovjet és a nyugati befolyás tervezett aránya először 50–50%, ami néhány nap múlva 80–20%-ra módosul.

        Kolozsvárt elhagyják az utolsó magyar csendőralakulatok, a katonaság maradék csapatai, valamint a közigazgatás egy része. — A csendőrség (egyes vélemények szerint a Gestapo) elhurcolja Nagy József újságírót és a kommunista Kovács Katona Jenőt, akiket meggyilkolnak.