A Vörös Hadsereg feladja a szolnoki hídfőt, és mindenütt visszavonul a Tisza mögé. július 29.

A román hadsereg Tiszaladány­nál és Taktakenéznél (Szabolcs vm.) átlépi a Tiszát. A Vörös Hadsereget Bp irányába vonják vissza. — Meg­kezdődik a Vörös Hadsereg bomlása.

Az antanthatalmak ultimátumban követelik az FKt lemondását.

A Közoktatásügyi Népbiztosság elrendeli az egységes nyolc­osztályos népiskola bevezetését az egész országban.

Tiszasüly és Tiszabő (Szolnok vm.) térségében újabb román csapatok kelnek át a Tiszán.

Az FKt és a pártvezetőség együttes ülése határozatot hoz a Forradalmi Kormányzótanács lemondásáról. — A bp-i Központi Munkás- és Katonata­nács elfogadja a lemondást, és Peidl Gyulát nevezi ki kinevezi miniszterelnökké. Megalakul a „szakszervezeti kormány”. Miniszterek: külügy Ágoston Péter; bel­ügy Peyer Károly; igazságügy Garami Ernő (külföldön tartózkodik, augusztus 2-től Ágoston Péter külügyminiszter); hadügy Haubrich József; pénzügy Miákits Ferenc; ipar- és kereskedelem­ügy Dovcsák Antal; földművelésügy Takács József; munkaügy és népjólét Szabó Imre; közélelmezés Knittelhof­fer Ferenc; közoktatásügy Garbai Sán­dor; nemzetiségi Knaller Győző.

A KMP vezetői megbeszé­lést tartanak az illegális pártmunka megszervezéséről. A hazai pártmunka irányítását Lukács György és Korvin Ottó veszi át; támogatásukra Mo-on ma­rad Hevesi Gyula, Hirossik János, Sallai Imre, Szamuely László és mások. — Az osztrák kormány politikai mene­dékjogával élve Kun Béla, Landler Jenő, Lengyel Gyula, Pogány József, Pór Er­nő, Rákos Ferenc, Vágó Béla és Varga Jenő Ausztriába távozik.

A Peidl-kormány (Landler Jenő lemondása után) Haubrich Józse­fet nevezi ki a hadsereg főparancsnoká­vá.

A kormány kiáltványban szólítja fel a lakosságot a rend és fegyelem megtartására. („Mo népé­hez”.)

Guido Romanelli alezredes, az antanthatalmak bp-i képviselője felszólítja a lakosságot, hogy az új kormány minden rendelkezését a legszigorúbban tartsa meg a rend, a vagyoni és személyi biztonság megőrzé­se érdekében. Az olasz alezredes egyszersmind ígéretet tesz, hogy közbenjár az antanthatal­maknál a gazdasági blokád részleges vagy teljes megszüntetéséért.) — Roma­nelli alezredes közvetíti a Peidl-kormány fegyverszüneti ajánlatát Georges Clemen­ceau-hoz, a Szövetséges Tanács elnöké­hez.

A Peidl-kormány kinyilvánítja, hogy elfogadja a szociáldemokrata veze­tők s az antant képviselői közötti 1919. júliusi bécsi megállapodásokat. A kormány javasol­ja, hogy a békekonferencia döntéséig a fegyverszüneti vonalat a román hadsereg számára a Tiszánál állapítsák meg.

Közzéteszik az 1/1919. sz. kormányrendeletet. Az ország hiva­talos neve: Magyar Népköztársaság.

Közzéteszik a 2/1919. sz. kormányrendeletet, amely el­rendeli a Tanácsköztársaság idején „po­litikai természetű cselekmény” miatt letartóztatottak szabadon bocsátását és a büntető ítéletek elengedését.) — Köz­zéteszik a 3/1919. sz. kormányren­deletet,amely megszünteti a forradalmi tör­vényszékeket, visszaállítja a régi bíró­ságokat és államügyészségeket.

Georges Clemenceau a békeszerződést előkészítő Szövetséges Tanács nevében közli az antanthatalmak bp-i kép­viselőjével, Guido Romanelli alezredessel, hogy a magyar kormánnyal egyedüli tárgyalási alapnak az 1918. november 13-ai fegyverszüneti egyezményt fogadják el, az 1919. júliusi bécsi megállapodást nem ismerik el.

A bécsi francia misszió értekezlete kinyilvánítja bizal­matlanságát a Peidl-kormány iránt, és elhatározza, hogy a szegedi ellenforra­dalmi kormányt támogatja fegyverrel és lőszerrel is. A misszió tiltakozik az ellen, hogy a magyar népbiztosok menedékjogot kap­janak Ausztriában.

Sza­muely Tibor, az FKt v. népbiztosa illegálisan átlépi az osztrák határt. Az osztrák csendőrök elfogják; Szamuely Bécsújhely közelében ön­gyilkosságot követ el és meghal.

A kormány Guido Romanelli alezredes közvetítésével közli Georges Cle­menceau-val, hogy elfogadja és teljesíti a fegyverszüneti feltételeket.

Közzéteszik a 4/1919. számú kormányrendeletet a Vörös Őrség meg­szüntetéséről. Visszaállítják a régi rend­őrséget.

Utoljára jelenik meg a Vörös Újság.

A román csapatok bevonul­nak Bp-re. A románok megszállják a főváros stratégiai fontosságú pontjait, épületeit és hivatalait.)

A kormány rendeletet ad ki a Tanácsköztársaság idején köztulajdon­ba vett bérházak visszaadásáról. Hatályon kívül helyezi az FKt rendeletét a házbérek leszállításá­ról és a nagy lakások elvételéről.

Szombathelyen elfogják Cserny Józse­fet, a Belügyi Népbiztosság egyik nyomozó csoportjának v. pa­rancsnokát.

A Szegeden Prónay Pál által szervezett tiszti különítmény és csendőrszázad elindul a Dunántúlra.

A párizsi békekonferencia Legfelsőbb Ta­nácsa közli a Peidl-kormánnyal, hogy amerikai, francia és olasz tábornokok­ból álló bizottságot küld Mo­-ra. A bizottság feladata a fegyverszüneti szerződés végrehajtásának biztosítása, a csehszlo­vák, román és szerb-horvát-szlovén had­seregek által meg-szállt területeken a túl­kapások megakadályozása.

Közzéteszik a kormány rendeletét az álla­mosított ipari és kereskedelmi vállalatok korábbi tulajdonosaiknak való vissza­adását.

A kormány kidolgozza a csendőrség visszaállításának tervét. augusztus 9.

Friedrich István volt hadügyi államtitkár és Csilléry András törzsorvos, nemzeti érzelmű tisztek és a román hadsereg támogatásával lemondatja a Peidl-kormányt.

különítményesek Fonyódon (Somogy m.) letartóztatják Latinca Sán­dort, Somogy megye v. kormányzóta­nácsi biztosát és több társát.

Ismét meg­kezdi működését a Gyáriparosok Orszá­gos Szövetsége (GYOSZ).

(Habsburg) József főherceg bejelenti, hogy kormányzóként átveszi az államfői hatalmat, és az antant kép­viselőivel folytatott tárgyalások alapján Friedrich István vezetésével ideiglenes kormányt nevez ki. augusztus 15.

­Közzéteszik a Friedrich-kormány első rendeletét a Tanácsköztársaság idején köztulajdonba vett földek visszavételé­ről.

Letartóztatják Korvin Ottót, a Tanácsköztársaság idején a Belügyi Népbiztosság Politikai Nyomozó Osztályának vezetőjét. december 29.