Csepelen továbbra is makacs ellenállást fejtenek ki a felkelők; három szovjet harckocsit megsemmisítenek. — Bp területén szórványos harcok folynak, az áldozatok száma meghaladja a húszat.

A bp-i lengyel nagykövetségen menedéket kap több magyar író: Déry Tibor, Illyés Gyula, Zelk Zoltán, Benjámin László és Örkény István. Az írók néhány órával később elhagyják a nagykövetség épületét.

A Magyar Vöröskereszt vezetését Czeyda-Pommersheim Ferenc, Földvári Ferenc, Horváth Boldizsár, Klimkó Dezső és Nónay Tibor orvosprofesszorok veszik át; kormánybiztosként Killner György irányítja a szervezetet. — A Nemzetközi Vöröskereszt újból megindítja a segély-szállítmányokat. (A következő hónapokban közúton, vasúton, uszályokon 215 ezer gyapjútakaró, 5500 tonna szén, 54,5 tonna ablaküveg, 270 tonna vaj és margarin, 450 tonna liszt, 35 ezer db szappan, 280 mázsa gyógyszer, nagy mennyiségű kötszer, továbbá inzulin, vérkészítmények, mentőautó, több százezer élelmiszercsomag stb. érkezik Mo-ra.)

A Kádár-kormány kiutasítja a Bp-en tartózkodó lengyel újságírókat.

Az ENSZ Közgyűlés második rendkívüli sürgősségi ülésszaka amerikai javaslatra a magyar kérdés megvitatását, elsőbbséget élvező ügyként, a Közgyűlés XI. rendes ülésszaka elé utalja. A főtitkár másodszor is felkéri a magyar kormányt az ENSZ-megfigyelők beengedésére (november 11.), valamint arra, hogy szolgáltasson adatokat Mo gyógyszer-, étel- és ruhaszükségletéről. — Horváth Imre külügyminiszter vezetésével magyar delegáció utazik New Yorkba, az ENSZ Közgyűlés XI. rendes ülésszakára. — Az ENSZ főtitkára megbízza Philippe de Seynes gazdasági és szociális ügyekért felelős főtitkár-helyettest, hogy foglalkozzék a Mo-nak nyújtandó segélyek ügyével.

XII. Pius pápa olasz nyelvű rádióbeszédében arra figyelmeztet, hogy a világpolitika más eseményei sem vonhatják el a figyelmet a Mo-on történtekről. Az egyházfő a hit és az emberi igazságosság nevében tiltakozik a szovjet hadsereg mo-i beavatkozása ellen, és kárhoztatja a nyugati hatalmak tétlenségét: „A gazdasági érdekek az emberi életek és az erkölcsi értékek fölé kerültek.”

Nyikita Hruscsov Josip Broz Titóhoz írott levelében azt javasolja, hogy a Nagy Imre-csoport tagjai ne Jugoszláviába, hanem Romániába távozzanak. november 16. Egyidejűleg kötelezzék magukat, hogy nem folytatnak ellenséges tevékenységet a Kádár-kormány ellen. november 11.

A bp-i jugoszláv nagykövetségen ülést tart az MSZMP (alapító) Intéző Bizottsága (Donáth Ferenc, Losonczy Géza, Lukács György, Nagy Imre, Szántó Zoltán), valamint Haraszti Sándor. A testület határozata törvényesnek nyilvánítja Nagy Imre kormányát, és kifejti, a kormánynak nem szabad lemondania, mert ezzel igazolná Kádár árulását.

Bp-re érkezik Mihail Szuszlov és Gennagyij Arisztov, az SZKP KB titkárai. A szovjet pártvezetők titkos megbeszéléseket folytatnak Kádár Jánossal, aki kijelenti: kormánya közleményben fogja garantálni Nagy Imre és csoportja biztonságát.

Megtartja első ülését az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága (IKB).¹ Kádár János beszámol a forradalom alatti tevékenységéről, Nagy Imrével való együttműködéséről és az MDP feloszlatásáról. A testület határozata szerint a párt lapja a Népszabadság (Nsz), a Szabad Népet megszüntetik; bizottságot állítanak fel a párt szervezésére. Az IIB-be kooptálják Münnich Ferencet. SZKP-delegáció Mo-ra küldését kérik, hogy megkezdjék a tárgyalást Nagy Imrével.