Délelőtt összeül az MDP Elnöksége. Egyhangúlag megszavazzák a koalíciós kormány felállítását (a többpártrendszer bevezetését). Szántó Zoltán javasolja, hogy Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven alakítsanak új pártot.¹ Indítványát az Elnökség leszavazza. október 31.

14.28-kor Nagy Imre miniszterelnök rövid beszédet mond a rádióban. „Az ország életének további demokratizálása érdekében az egypártrendszer megszüntetésével a kormányzást az 1945-ben újjászületett koalíciós pártok demokratikus együttműködésének alapjaira helyezzük. Ennek megfelelően a nemzeti kormányon belül szűkebb kabinetet létesítünk, amelynek tagjai Nagy Imre, Tildy Zoltán, Kovács Béla, Erdei Ferenc, Kádár János, Losonczy Géza és a Szociáldemokrata Párt által kijelölendő személyiségek. A kormány előterjesztést tesz a Népköztársaság Elnöki Tanácsának Kádár János és Losonczy Géza államminiszterekké való megválasztására. A nemzeti kormány felhívja a szovjet csapatok parancsnokságát, hogy azonnal kezdje meg a szovjet csapatok kivonását Budapest területéről. Egyidejűleg a nemzeti kormány közli az ország népével, hogy a szovjet csapatoknak az ország területéről való kivonására haladéktalanul megkezdi a tárgyalásokat a Szovjetunió kormányával. A nemzeti kormány nevében bejelentem, hogy a forradalom által létrehozott demokratikus helyi önkormányzati szerveket a nemzeti kormány elismeri, rájuk támaszkodik és támogatásukat kéri.” — Ezt követően Tildy Zoltán bejelenti, hogy a begyűjtési rendszert eltörlik, és megkezdik a szabad választások előkészítését.

Moszkvában ülésezik az SZKP KB Elnöksége. Nyikita Hruscsov ismerteti a bp-i kiküldöttek reggel érkezett jelentését, amely, a katonai helyzet romlására és a magyar hadsereg esetleges átállásának veszélyére hivatkozva, fegyveres beavatkozást javasol. Hasonló értelemben foglal állást a délelőtt Hruscsovval tárgyaló Liu Sao-csi kínai vezető is. Hruscsov ennek ellenére, a desztalinizáció és a birodalom egyben tartásának együttes követelményét szem előtt tartva, a kelet-európai országokkal fenntartott kapcsolatok új alapokra helyezését javasolja.¹ — Az ülés után a szovjet kormány nyilatkozatot ad ki „A Szu és a többi szocialista ország közötti baráti kapcsolatok és együttműködés fejlesztésének és további erősítésének alapjairól”. A nyilatkozat szerint „…a rendellenességek és hibák következtében lekicsinylették az egyenjogúság elvét a szocialista államok viszonylatában”. A szovjet vezetés, úgymond, kész megvitatni a szocialista országok kormányaival azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják az egyes országok kapcsolatainak fejlesztését és erősítését a szuverenitás, a kölcsönös előnyök és az egyenjogúság alapján. Noha „Magyarországon a dolgozók jogos mozgalmához ellenforradalmi elemek csatlakoztak…”, a szovjet alakulatokat, amikor a magyar kormány kéri, kivonják Budapestről, és készek tárgyalni a csapatoknak az országból való teljes kivonásáról. október 31.

Felkelők megkísérlik ellenőrzésük alá vonni az MDP Bp-i Bizottságának Köztársaság téri székházát, amelyet az egykori ÁVH és a forradalommal szemben álló pártapparátus központjának tartanak. Az őrség több felkelőt elfog, majd tüzet nyit a téren gyülekezőkre. A környékről egyre nagyobb számban ide érkező fegyveresek viszonozzák a tüzet; megkezdődik a pártház háromórás ostroma. A védők megsegítésére küldött páncélosok [tévedésből?] az épületet veszik tűz alá. A védők megadják magukat; az épületből kilépő parlamentereket (Mező Imrét, a pártbizottság titkárát, Asztalos János és Papp József honvéd ezredeseket) lelövik.¹ Az épületbe behatoló feldühödött tömeg a lefegyverzett védőket, köztük a nőket is súlyosan bántalmazza, egyeseket meglincselnek, másokat agyonlőnek. A vérengzésnek nagyszámú sebesült mellett 23 halálos áldozata van,² legtöbbjük fiatal áv. sorkatona; sok tetemet meggyaláznak. A harc során számos felkelő veszti életét. A forradalom idején történt legnagyobb méretű leszámolásról, a téren tartózkodó nyugati fotóriporterek jóvoltából, az egész világ értesül. A forradalmi vezetők, a sajtóorgánumok azonnal élesen elítélik a brutalitást.

Délután a Parlamentben Kádár János és Münnich Ferenc hosszan tárgyal a IX. kerületi felkelők vezetőivel, Angyal Istvánnal, Bárány Jánossal, Csongovai Per Olaffal a fegyveres erők feladatairól és a közbiztonság helyzetéről. Kádár ígéretet tesz, hogy meglátogatja a felkelők főhadiszállását. — Nagy Imre ekkor találkozik Maléter Pál ezredessel, aki beszámol neki a Kilián laktanya védelméről, illetőleg az előző napon folytatott tűzszüneti tárgyalásairól. október 31.

Újjáalakul az FKgP. — Az NPP ideiglenes szervező bizottsága megkezdi a párt újjászervezését. — Újjáalakul az SZDP; elnökké Kéthly Annát, főtitkárrá Kelemen Gyulát, főtitkár-helyettessé Révész Andrást választják.

18 órától Nagy Imre a Parlamentben Dudás Józseffel és az MÉFB képviselőivel tárgyal. — Ezt követően Nagy fogadja Kéthly Annát és Kelemen Gyulát, a Szociáldemokrata Párt vezetőit. A kormányban való részvételt a szociáldemokraták egyelőre elutasítják. — Este a miniszterelnök a kabinet tagjainak jelenlétében fogadja a Forradalmi Karhatalmi Bizottság előkészítő bizottságát. október 31. — A nap folyamán Nagy Imre, Kádár János, Tildy Zoltán és Erdei Ferenc társaságában, csaknem tíz helyi forradalmi szervezet küldöttségét fogadja.

18.30-kor a honvédelmi miniszter bejelenti, hogy a szovjet főparancsnoksággal megállapodtak a csapatok Bp-ről való kivonásának rendjéről.

Újpesten megalakul a forradalmi bizottság; vezetője Kósa Pál. — A II. kerületi Nemzeti Forradalmi Bizottmány Szeifert Tibort kinevezi a kerület katonai parancsnokává. — A Széna téri felkelők megszállják a Maros utcai áv. laktanyát. — Fegyveresek elfoglalják a Fő utcai Katonai Ügyészség és Bíróság épületét. — A VIII. kerületi rendőrkapitányságon Újvári József vezetésével nemzetőregység alakul. — Szirmai Ottó csatlakozik a Tűzoltó utcai csoporthoz. — Egy nemzetőregység elfoglalja a Hámán Kató úti laktanyát. — Orvostanhallgatók elfoglalják és kollégiumnak rendezik be a IX. kerületi pártbizottság épületét. — Felkelők elfoglalják a X. kerületi pártszékházat. A Kőbányai Gyógyszerárugyárban Dénes János segédmunkás vezetésével megalakul a munkástanács. — Forradalmi nemzeti bizottmány alakul a XIV. kerületi tanácsnál. Felkelők elfoglalják a Május 1. úti BM-épületet. — A XX. kerületi felkelők házkutatást tartanak Ratkó Anna v. egészségügyi miniszter házában.

22 óra tájban az Újpesti Forradalmi Bizottság fegyveres csoportot küld Felsőpeténybe, Mindszenty József esztergomi érsek kiszabadítására. A felkelők a bíborost a rétsági páncélos laktanyába viszik. Tildy Zoltán államminiszter utasítja az ezred parancsnokságát, hogy Mindszenty bíborost, megfelelő kísérettel, szállítsák Bp-re. október 31. — Hamvas Endrét a Vatikán felmenti esztergomi apostoli kormányzói tisztéből. november 15.