A nap folyamán Horváth János, az ÁEH elnöke felsőpetényi őrizetében felkeresi Mindszenty József esztergomi érseket. A bíboros kijelenti, csak teljes rehabilitációja esetén hajlandó távozni a háziőrizetből. október 30.

Szabadszálláson (Bács-Kiskun m.) a katonák a tömegbe lőnek; két vagy három [?] tüntető meghal, legalább negyvenen megsebesülnek. — Kecskeméten újabb fegyveres összeütközésekre kerül sor.  — Ózdon a rendőrségen kitört lövöldözést követően a nemzetőrök megpróbálják védőőrizetbe venni a tömeg által keresett ávósokat; a tüntetők ennek ellenére agyonverik Horning Ferenc ügyészségi nyomozót, Horváth József áv. hadnagyot és Cs. Nagy Zsigmond r. századost.

Josip Broz Tito jugoszláv elnök levelet küld az MDP KV-nek. Tito megállapítja, hogy a mo-i események közvetlenül érintik a nemzetközi szocialista fejlődés érdekeit; ezért meg kell védeni a magyar nép szocialista jövőjét, és véget kell vetni a vérontásnak.

A moszkvai török nagykövetség fogadásán Charles Bohlen amerikai nagykövet közli Georgij Zsukov marsallal, hogy az USA nem tekinti potenciális katonai szövetségesének a kelet-európai államokat, a szovjet uralom alól esetleg felszabaduló Mo-ot sem.

Az RMP KB PB számára készült tájékoztató szerint: „Az egyetemeken egyes elemek megpróbálták felhasználni a magyarországi eseményeket arra, hogy zavart keltsenek, és hogy a diákságot különböző megmozdulásokra ösztönözzék, lázítottak az orosz nyelv és a társadalomtudományok ellen (Kolozsvár, Bukarest, Marosvásárhely, Temesvár). Általában feszültebb helyzet tapasztalható a kolozsvári egyetemi hallgatók körében, ahol volt egy konkrét kísérlet is egy diákgyűlés megszervezésére október 24-én. A három szervezőt letartóztatták.”

Izraeli csapatok a Sínai-félszigeten támadást intéznek Egyiptom ellen; kitör a szuezi háború. november 7.

A SZER adásában Béry László „hazugságnak” nevezi Nagy Imre rádiónyilatkozatát, és kijelenti, nem tűrhető, hogy „ilyen elszánt hazudozó kezében legyen egy pillanatig is az államhatalom talán még megmaradt parányi töredéke”. Thury Zoltán arról beszél, „milyen nehéz Magyarországon lenyelni az önbíráskodás ingerét, és milyen nagyot nőtt népünk az egész Nyugat szemében, amiért megtette ezt”.

Reggel Anasztaz Mikojan és Mihail Szuszlov Bp-ről küldött utolsó jelentésében javasolja a csapatok Mo-ra irányításának leállítását, egyben Ivan Konyev marsall, a VSZ egyesített fegyveres erői főparancsnoka Mo-ra küldését. A nap folyamán jóváhagyják az 1945-ös koalíciós pártok működésének engedélyezését, de a semlegesség deklarálásával nem értenek egyet. A megbeszélések után a szovjet küldöttek a kora esti órákban [?] távoznak Bp-ről. — A szovjet Különleges Hadtest és Mihail Malinyin hadseregtábornok törzse a HM-ből a tököli szovjet repülőtérre települ.

Reggel az MDP Bp-i Bizottsága leváltja első titkári tisztéből Kovács Istvánt; helyére Köböl Józsefet választják.

9.30-tól Nagy Imre Kádár Jánossal, Tildy Zoltánnal és Erdei Ferenccel tárgyal a kormány koalíciós alapon történő átszervezéséről, amelyet Tildy javasol. Kádár azt kéri, hogy a felvetést vitassák meg az MDP Elnökségével. — A Minisztertanácson belül szűkebb testületet állítanak fel; a Kormánykabinet tagja Nagy Imre, Tildy Zoltán, Kovács Béla, Erdei Ferenc, Kádár János, Losonczy Géza, valamint a szociáldemokraták által kijelölendő személy. — A kormány elismeri a forradalom idején létrejött helyi önkormányzati szerveket.