Felkelők megkísérlik ellenőrzésük alá vonni az MDP Bp-i Bizottságának Köztársaság téri székházát, amelyet az egykori ÁVH és a forradalommal szemben álló pártapparátus központjának tartanak. Az őrség több felkelőt elfog, majd tüzet nyit a téren gyülekezőkre. A környékről egyre nagyobb számban ide érkező fegyveresek viszonozzák a tüzet; megkezdődik a pártház háromórás ostroma. A védők megsegítésére küldött páncélosok [tévedésből?] az épületet veszik tűz alá. A védők megadják magukat; az épületből kilépő parlamentereket (Mező Imrét, a pártbizottság titkárát, Asztalos János és Papp József honvéd ezredeseket) lelövik.¹ Az épületbe behatoló feldühödött tömeg a lefegyverzett védőket, köztük a nőket is súlyosan bántalmazza, egyeseket meglincselnek, másokat agyonlőnek. A vérengzésnek nagyszámú sebesült mellett 23 halálos áldozata van,² legtöbbjük fiatal áv. sorkatona; sok tetemet meggyaláznak. A harc során számos felkelő veszti életét. A forradalom idején történt legnagyobb méretű leszámolásról, a téren tartózkodó nyugati fotóriporterek jóvoltából, az egész világ értesül. A forradalmi vezetők, a sajtóorgánumok azonnal élesen elítélik a brutalitást.