1956.

október 30.

Moszkvában ülésezik az SZKP KB Elnöksége. Nyikita Hruscsov ismerteti a bp-i kiküldöttek reggel érkezett jelentését, amely, a katonai helyzet romlására és a magyar hadsereg esetleges átállásának veszélyére hivatkozva, fegyveres beavatkozást javasol. Hasonló értelemben foglal állást a délelőtt Hruscsovval tárgyaló Liu Sao-csi kínai vezető is. Hruscsov ennek ellenére, a desztalinizáció és a birodalom egyben tartásának együttes követelményét szem előtt tartva, a kelet-európai országokkal fenntartott kapcsolatok új alapokra helyezését javasolja.1 — Az ülés után a szovjet kormány nyilatkozatot ad ki „A Szu és a többi szocialista ország közötti baráti kapcsolatok és együttműködés fejlesztésének és további erősítésének alapjairól”. A nyilatkozat szerint „…a rendellenességek és hibák következtében lekicsinylették az egyenjogúság elvét a szocialista államok viszonylatában”. A szovjet vezetés, úgymond, kész megvitatni a szocialista országok kormányaival azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják az egyes országok kapcsolatainak fejlesztését és erősítését a szuverenitás, a kölcsönös előnyök és az egyenjogúság alapján. Noha „Magyarországon a dolgozók jogos mozgalmához ellenforradalmi elemek csatlakoztak…”, a szovjet alakulatokat, amikor a magyar kormány kéri, kivonják Budapestről, és készek tárgyalni a csapatoknak az országból való teljes kivonásáról. október 31.