Hajnalban a Kádár-kormány több tagja szovjet harckocsikon Szolnokról megérkezik Bp-re. Az új hatalom központját a Parlamentben alakítják ki; Kádár János és a legfontosabb vezetők, valamint a melléjük rendelt szovjet referensek (többek között Vlagyimir Bajkov nagykövetségi tanácsos) 2-3 hétig itt is laknak. Az épület és a kormány őrzését szovjet, majd később kárpátaljai magyar katonák látják el.
1956
Délután 2 órakor a kormány leteszi az esküt Dobi István, az ET elnöke előtt. — Ezt követően összeül az MSZMP vezetése, és kijelölik az Ideiglenes Intéző Bizottság (IIB) tagjait: Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György. november 11. Fehér Lajost kinevezik a Népszabadság főszerkesztőjévé.
A szolnoki Szabad Népben megjelenik az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága nevében kiadott felhívás. november 8. (A bizottság ekkor még nem létezik.) A felhívás keményebb hangvételű, mint a november 4-ei kormánynyilatkozat. Az októberi eseményeket differenciálatlanul ellen-forradalomnak nevezi, és a párt legfőbb feladataként „az ellenforradalom már leplezetlenül fellépő erőinek” szétzúzását jelöli meg.
Délután összeül a Kádár János vezette kormány. november 10. Az MFMPK mint az államigazgatás legfelső szerve (november 9.) rendeletileg visszaállítja az október 23-a előtti államigazgatási szervek (minisztériumok, főhatóságok, tanácsok) jogállását a rangidős tisztviselő vezetésével. Kimondják, hogy a törvényes állami végrehajtó szerv mindenütt a területileg illetékes tanács végrehajtó bizottsága. A megyei tanácsok végrehajtó bizottságai mellé kormány-összekötőket neveznek ki. Betiltják a forradalmi katonatanácsok működését. A forradalmi bizottságokat megfosztják intézkedési joguktól, azok a jövőben „tanácsadó szervként” működhetnek. A forradalmi bizottságokat és más új szerveket felszólítják, hogy „vessék ki soraikból az ellenforradalmárokat”. Az államigazgatás hivatalnokait, a vasutasokat, az élelmiszerüzletek vezetőit felhívják, hogy jelentkezzenek munkahelyükön és teljesítsék kötelességüket. November 7-ét munkanappá nyilvánítják. Eltörlik az orosz nyelv kötelező oktatását.
Münnich Ferenc, a fegyveres erők minisztere feloszlatja az ÁVH-t.1
1) Ez a köztudatban így szerepel, a forradalom követelései között is ott volt „az ÁVH feloszlatása”, noha a szervezetet 1953. július 7-én formálisan egyesítették a Belügyminisztériummal. (Igaz ugyan, hogy az ezt elrendelő Mt-határozatot nem hozták nyilvánosságra.) Az egységes minisztériumon belül viszont 1955. december 8-án államvédelmi főcsoportfőnökséget állítottak fel, amelyet a közvélekedés az ÁVH jogfolytonos utódaként, munkatársait továbbra is „ávósokként” tartotta számon.
Dobi István és Marosán György rádióbeszédében a munka felvételére, az élet normalizálására szólítja fel a parasztságot és a munkásságot.
november 8.
Kádár János fogadja Jurij Andropov szovjet nagykövetet, akiknek kifejti véleményét arról: Nagy Imre és társai számára lehetővé kellene tenni, hogy Jugoszláviába távozzanak. Kádár hasonlóképpen nyilatkozik Dalibor Soldatić jugoszláv nagykövetnek is.1 november 9. — Aleksandar Ranković jugoszláv belügyminiszter ezt követően azt kéri Nagy Imrétől, hogy november 4-ére datált nyilatkozatban mondjon le a miniszterelnökségről. Nagy hozzákezd az antedatált dokumentum megfogalmazásához, de azután elvbarátai határozott tanácsára a kért nyilatkozat elkészítését visszautasítja. november 10.
1) Rainer, Nagy Imre, II, 343.
Dobi István és Marosán György rádióbeszédben termelésre szólítja fel a parasztságot és a munkásságot.
Megjelenik a Népszabadság mint az MSZMP bp-i lapja. Az újság, november 7-ére datálva, újraközli az MSZMP IKB felhívását.
A belügyi szervek Mátyás László r. ezredes vezetésével megkezdik az ORFK Politikai Nyomozó Főosztálya (PNyF) és a BRFK Politikai Nyomozó Osztálya szervezését. december 6.