Az óbudai Schmidt-kastélynál megszűnik az ellenállás. Itt veszti életét a magyarok oldalán harcoló S. G. Akopjan szovjet őrnagy, aki még a forradalom kezdetén állt át néhány katonájával a felkelők oldalára. — Az újpesti–angyalföldi fegyveres csoport beszünteti a harcot. — A IX. kerületben a szovjet csapatok leverik az ellenállást. — Megszűnik az ellenállás Kőbányán. — Pestlőrincen a Hősök terénél a felkelők kilőnek egy szovjet harckocsit. — A szovjet csapatok behatolnak Csepelre; aknavetőkkel lövik a felkelők állásait, majd tüzérségi tűz alá veszik az Imre tér környékét.
1956
Az ENSZ Közgyűlés második rendkívüli sürgősségi ülésszaka folytatja a magyar kérdés megvitatását. november 9. Szabó János magyar ENSZ-képviselő felolvassa a Kádár-kormány november 4-ei keltezésű nyilatkozatát, amelyben érvénytelennek nyilvánítja Nagy Imrének az ENSZ főtitkárához küldött üzeneteit, és határozottan tiltakozik a kérdésnek az ENSZ fórumain történő megvitatása ellen. — Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkár táviratban tudatja a Kádár-kormánnyal, hogy megkezdte a megfigyelők kiválasztását. Küldetésük attól függ, hogy Bp-en hajlandók-e fogadni a megfigyelőket.
Dwight Eisenhower amerikai elnök a Nemzetbiztonsági Tanács ülésén kijelenti: „Magyarország a keserű pirula, amit le kell nyelnünk.” november 20.
november 9.
Szabó János vezetésével a KSH épületében meghúzódó Széna téri fegyveresek megtámadják a téren felvonuló szovjet egységeket, de visszavonulásra kényszerülnek. — A Vajdahunyad utcai csoport maradványa és a Hársfa utcai fegyveresek tűzharcot folytatnak karhatalmistákkal. — A VII. kerületi Steiner-csoport beszünteti az ellenállást. — A szovjetek általános támadást indítanak Csepel elfoglalására; vadászgépek mélyrepülésben géppuskázzák a Kossuth utcát és környékét, a tüzérség folyamatosan lövi a városrészt; a harcoknak itt 43 magyar halottja van. — Bp területén összesen 90 áldozata van a harcoknak.
Bp-en megnyílnak az üzletek és a vendéglátó üzemek.
Az ENSZ Közgyűlés második rendkívüli sürgősségi ülésszaka elfogadja a Kuba, Írország, Olaszország, Pakisztán és Peru által beterjesztett öthatalmi határozati javaslatot, amely arra irányul, hogy a szovjet csapatokat vonják ki Mo-ról, és tartsanak szabad választásokat. november 10. — Az ENSZ Közgyűlés második rendkívüli sürgősségi ülésszaka elfogadja az amerikai javaslatot, amely felhívja a magyar kormány figyelmét az ENSZ-megfigyelőkkel való együttműködésre. A határozat felhívja a Szu-t, hogy azonnal szüntesse be a magyar lakosság elleni akcióit, és ne akadályozza a segélyek szétosztását. A határozat megbízza a főtitkárt, hogy a magyar menekültek megsegítésére hívja fel a menekültügyi főbiztost. — Osztrák indítványra határozatot fogadnak el, amely felhívja a tagállamokat, hogy nyújtsanak orvosi, ruházati és élelmiszersegítséget a magyar népnek.
Az Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter-helyettes táviratában foglaltakat közvetítve, Jurij Andropov nagykövet tudatja Kádár Jánossal, hogy Nagy Imréék nem távozhatnak Jugoszláviába. november 10.
Az ET 1956. évi 26. sz. határozata módosítja az Alkotmányt: az államigazgatás legfőbb szervévé a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt nyilvánítja, amely saját hatáskörében nevezi ki az államigazgatás egyes ágainak vezetőit. november 12. A határozat ugyanakkor törvényesíti a forradalom alatt bevezetett Kossuth-címert. 1957. május 9.
A párt és a kormány utasítására megkezdődik a „magyar forradalmi karhatalom” szervezése. A három katonai körzetre osztott Bp-en három honvéd és egy belügyi forradalmi karhatalmi ezred alakul; a honvédalakulatokat is ezen egységek parancsnokainak alárendeltségébe helyezik. november 10. december 1.
Az ET kibocsátja a Tiszti Nyilatkozatot, amely a Kádár-kormány feltétlen támogatását, a szovjet segítségnyújtás szükségességének elismerését követeli meg a néphadsereg tisztjeitől. november 10.