A november 4-e hajnala óta a Parlamentben tartózkodó Bibó István megírja a magyar kérdés kompromisszumos megoldásával foglalkozó röpiratát. A tervezet szerint Mo-ról ki kell vonni a szovjet csapatokat; az ország társadalmi berendezkedése a kizsákmányolás tilalmán, a munkásönigazgatáson, a termelőeszközök közösségi tulajdonán alapuló szocializmus, az agrárviszonyok terén a földreform fenntartásával, az egyéni és közösségi válllalkozás szabadsága alapján működő kis- és középparaszti gazdálkodással.
1956
A szovjet csapatok felszámolják a Széna téri, a Gellért-hegyi és az óbudai Tímár utcai felkelőcsapatokat. — A Várban több száz fős, nehézfegyverzettel rendelkező felkelőcsoport harcol tovább; tárgyalásokat kezdenek az I. kerületi rendőrkapitánysággal: hajlandók letenni a fegyvert, de nem a szovjetek, hanem magyar egységek előtt. — Az óbudai Schmidt-kastélynál lévő fegyveres csoport irányítását Csiki Lajos hadnagy és Erdősi Ferenc hadnagy veszi át. — Közel 300 corvinista és a hozzájuk csatlakozott más VIII. kerületi felkelőcsoportok tagjai a Víg utcából elindulnak az osztrák határ felé. — Az ELTE jogi karának épületéből egyetemista nemzetőrök, köztük Forintos György és Karátson Gábor, tüzet nyitnak a szovjetekre, és röpcédulákat készítenek. — A Toracz Sándor vezette csoport a Hernád utcában tűzharcba bocsátkozik a szovjetekkel. — A IX. kerület belső része áram, víz, telefon nélkül marad; az ellenállás ereje jelentősen csökken. Angyal István tárgyalási próbálkozásai a szovjet katonai és a magyar politikai vezetőkkel sikertelenül végződnek. Csongovai Per Olaf és Szirmai Ottó a Kossuth Akadémia épületében tárgyalást kezdeményez a szovjetekkel; a szovjet parancsnokság feltétel nélküli fegyverletételt követel, amit a felkelők nem fogadnak el. — Folytatódnak a harcok a Móricz Zsigmond körtéren és környékén. — A Thököly úti csoport újabb veszteségeket okoz a szovjeteknek. — A Futó János vezette felkelők a Landler Jenő utcában folytatják a harcot. — Csepelen, a Kikötő utcánál ágyúval kilőnek egy szovjet harckocsit. Az Imre téri légvédelmi tüzérek lelőnek egy Il–28-as szovjet repülőgépet. — Újpesten a gimnázium környékén tűzharcban életét veszti „Misa alhadnagy”; a szovjet tiszt a Temesvárról indult 32. gépesített hadosztály kötelékébe tartozott, és október utolsó napjaiban állt át ukrán katonákból álló szakasza egy részével a nemzetőrök oldalára. — Bp-en több mint 160 halottja van a harcoknak.
Szolnokon megjelenik a Szabad Nép mint az MSZMP központi lapja. — Késő este a városból elindul a Kádár Jánost és társait Bp-re szállító szovjet páncélos menetoszlop.
Miskolcról a megyei munkástanács letartóztatott vezetőit (közöttük Földvári Rudolfot) az ungvári börtönbe szállítják. — Jászberényben a felkelők tüzet nyitnak a városba bevonuló szovjet csapatokra; 6 felkelő és két szovjet katona meghal, a sebesültek száma több mint 20.
Az SZKP KB Elnöksége megvitatja az MSZMP IKB felhívásának tervezetét, amelyet Kádár Jánosék az előző nap folyamán juttattak el Moszkvába. november 7. A vitában Nyikita Hruscsov a Rákosi-klikk által okozott „óriási károkról” beszél, és közli, az MDP egykori vezetőjét ki kell zárni a pártból. Hruscsov egyértelműen kiáll Kádár János mellett, akinek hatalmi pozícióját a gesztus vitathatatlanná teszi.
november 7.
A bp-i újságírók a MÚOSZ rögtönzött közgyűlésén sztrájkot hirdetnek. — Megjelenik az „Egyetemi Forradalmi Diákbizottság, Írószövetség, Fegyveres Erők Parancsnokságai” aláírású röplap, amely többek között a szovjet csapatok távozását, a Nagy Imre-kormány szabad működését, többpárti választások megtartását követeli.
A Várban közel 300 felkelő behúzódik az Országos Levéltár épületébe; a szovjetek tankokkal és nehéztüzérséggel támadást indítanak ellenük; belövést kap és leég a levéltár tetőszerkezete; a felkelők központjukat a szomszédos Állami Nyomda épületébe teszik át. — Pesthidegkúton a felkelők Garamszegi Alfréd parancsnoksága alatt veszik fel a harcot a szovjetekkel. — A Sipőcz József vezette Vajdahunyad utcai csoport egy része a Lenin körúton megtámad és felgyújt egy szovjet teherkocsit, majd feloszlik. — Angyal István az 1917-es oroszországi forradalom tiszteletére a Tűzoltó utcában kitűzeti a magyar és a vörös zászlókat; az ünnep ellenére a szovjetek fokozott erővel támadnak. — VII. kerületi felkelők a Baross téren megtámadnak egy szovjet egységet, súlyos tűzharc zajlik köztük. — A feloszlott Baross téri csoport részeiből a Landler Jenő utcában Palotás József és Toracz Sándor vezetésével fegyveres csoport jön létre. Többórás tűzharcot folytatnak a Bethlen téri moziba szorult karhatalmistákkal. — Éjjel Csepelen a felkelők felrobbantják a Vámmentesi utat, majd a Kikötő utcát is, hogy megakadályozzák a szovjet gyalogság behatolását; 13 óra körül a csepeli felkelők ismét lelőnek egy szovjet Il–28-as repülőgépet. — A XX. kerületi rendőrkapitányság épületét felkelők tartják megszállva. — A bp-i fegyveres harcok halálos áldozatainak száma meghaladja a százat.
Letartóztatják Zólomy László ezredest, aki a Bp-i Karhatalmi Parancsnokságon Király Béla helyettese volt. 1958. szeptember 9.
Egy párizsi kórházban meghal Jean-Pierre Pedrazzini 29 éves svájci fotóriporter, aki október 30-án 14 lövést kapott Bp-en a Köztársaság téren.1
1) A dátum bizonytalan. Más adatok szerint Pedrazzini 6-án vagy 8-án hunyt el.
Az angol és francia csapatok beszüntetik a tüzet Egyiptomban. november 15.