20.24-kor Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek nyilatkozatot tesz a rádióban: „Hosszú fogság után szólok a magyar haza valamennyi gyermekéhez. Senkivel szemben nincs gyűlölet a szívemben. […] Most tájékozódom, két napon belül a kibontakozás útjáról személyes szózatot intézek a nemzethez.” november 3. — 21 órakor Ravasz László ref. püspök mond rádióbeszédet. — Kiszabadul a börtönből Endrédy Vendel v. zirci ciszterci apát. 1957. március 1.
1956
Reggel a parlamenti rádióstúdióban rögzítik Kádár János beszédét, amely egyben az MSZMP (november 2.) alapító felhívása. — A beszéd 22 órakor hangzik el a rádióban.
22 óra előtt Jurij Andropov kezdeményezésére Münnich Ferenc, majd Kádár János is a szovjet nagykövetség Bajza utcai épületébe megy. Onnan páncélautókon Tökölre, majd pedig repülőgépen Moszkvába viszik őket. november 2.
9 órától ülésezik a Kormánykabinet. A sajtómunka megerősítése érdekében Széll Jenőt a Magyar Rádió kormánybiztosává, Tamási Lajos írót helyettesévé, Vásárhelyi Miklóst a kormány sajtó-főnökévé nevezik ki. — A kabinet elvi döntést hoz a semlegesség kinyilvánításáról és a VSZ szervezetéből való kilépésről. — Tildy Zoltánt megbízzák, tárgyaljon Mindszenty Józseffel a kormány támogatásáról. A kabinet rehabilitálja Mindszenty József bíboros érseket. — Maléter Pál, Kovács István vezérőrnagy és Király Béla jelentést tesz a katonai helyzetről. A kabinet védőöv kiépítését rendeli el a főváros körül, s ennek parancsnokává Márton András ezredest, a Zrínyi Akadémia addigi parancsnokát nevezik ki. (Márton ezredes november 4-éig nem foglalja el beosztását.) — A kormány tiltakozik Jurij Andropov szovjet nagykövetnél, mivel a keleti határon újabb szovjet csapatok vonulnak be és Bp körül hadmozdulatok tapasztalhatók. — Nagy Imre miniszterelnök átveszi a külügyi tárca irányítását.
22 órakor a rádióban elhangzik Kádár János reggel rögzített beszéde, amelyet Horváth Márton, Haraszti Sándor és Szántó Zoltán fogalmazott. „Népünk dicsőséges felkelése lerázta a nép és az ország nyakáról a Rákosi-uralmat, kivívta a nép szabadságát és az ország függetlenségét, amely nélkül nincs, nem lehet szocializmus. […] Büszkék vagyunk arra, hogy a fegyveres felkelésben, annak vezetésében becsülettel helytálltatok, áthatva igaz hazaszeretettől, a szocializmus iránti hűségtől. […] A nép felkelése válaszút elé érkezett. Vagy lesz elég ereje a magyar demokratikus pártoknak vívmányaink megszilárdítására, vagy szembekerülünk a nyílt ellenforradalommal. […] E súlyos órákban azok a kommunisták, akik eddig is harcra hívtak a Rákosi-önkényuralom ellen, számtalan igaz hazafi és szocialista óhajának megfelelően elhatározták, hogy új pártot alapítanak. […] Történelmünk e nagyszerű, de súlyos órájában felhívunk minden magyar dolgozót, akit a nép és a haza odaadó szeretete vezérel, hogy csatlakozzon pártunkhoz, amelynek neve Magyar Szocialista Munkáspárt.” november 2.
november 2.
Nyikita Hruscsov és Georgij Malenkov Bukarestben a román, a csehszlovák és a bolgár vezetőkkel tárgyal. A románok felajánlják a fegyveres részvételt a mo-i „rendteremtésben”; az ajánlatot a szovjetek visszautasítják. — 19 órától Nyikita Hruscsov és Josip Broz Tito Brioni szigetén a mo-i helyzet megoldási lehetőségeiről tárgyal. Hruscsov ismerteti a katonai terveket. Közli, hogy Kádár és Münnich már Moszkvában van, s hogy utóbbit jelölik miniszterelnöknek; szükségesnek mondja Apró Antal csatlakozását. Tito Kádárt javasolja kormányfőnek. Telefonon beszélnek Mao Ce-tunggal, a KKP elnökével, aki határozottan sürgeti a katonai beavatkozást.
Nagy Imre táviratban kéri az ENSZ főtitkárát, hogy a BT utasítsa a szovjet és a magyar felet a tárgyalások azonnali megkezdésére a szovjet csapatok kivonásával kapcsolatban. — A tanács ülésén megvitatják a mo-i helyzetet is, a halogató amerikai magatartás miatt azonban határozati javaslat benyújtására nem kerül sor. (A titkos amerikai–brit–francia háttértárgyalásokon Nagy-Britannia és Franciaország igyekszik elérni, hogy a magyar kérdés kerüljön át az ENSZ Közgyűlés közel-keleti helyzetet tárgyaló rendkívüli sürgősségi ülésszakára, ahol a szovjet vétó nem érvényesülhet. Ezt az USA a szuezi problémától való figyelemelterelési kísérletnek minősíti, és megakadályozza a terv kivitelezését. A BT még hajnalban határozatban szólítja fel a közel-keleti hadviselő feleket az azonnali tűzszünetre.) — Az ENSZ BT magyar idő szerint késő éjszaka 10:1 arányú szavazással a „magyar kérdés” rendkívüli közgyűlésen való megtárgyalása mellett foglal állást. november 3.
9 órától ülésezik a Kormánykabinet. Delegációt nevez ki, amely a tervek szerint Varsóban a Szu képviselőivel a VSZ felmondásáról és a csapatkivonásról fog tárgyalni; vezetője Losonczy Géza, tagja id. Antall József, Kővágó József, Márton András ezredes, Farkas Ferenc és Zentai Vilmos. — Összeállítják az ENSZ-delegációt; tagjai: Nagy Imre, Tildy Zoltán, Kéthly Anna, Kovács Béla. — Kinevezik a szovjet csapatkivonásról tárgyaló küldöttség tagjait: Maléter Pál vezérőrnagy, Kovács István vezérőrnagy, Szűcs Miklós ezredes; a küldöttség vezetője Erdei Ferenc miniszterelnök-helyettes. — A kabinet elrendeli Dudás József letartóztatását.
Donáth Ferenc irányításával megkezdődik az MSZMP szervezése. — Bp X. kerületében megalakul az MSZMP kőbányai szervezete. A párt Fejér Megyei Elnöksége bejelenti, hogy Székesfehérvárott megalakult az MSZMP helyi szervezete.1
1) Az utóbbi két adathoz lásd: A szocializmus útján, 170.
A Mo megszállását célzó hadműveletek irányítására Szolnokra érkezik Ivan Konyev marsall, a VSZ egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka.