A nap folyamán kétszer tanácskoznak a bp-i nagyüzemek munkástanácsainak képviselői. A délelőtti tanácskozás során elutasítják a kormány felhívását a munka felvételére. Az esti tanácskozáson hasonló értelemben foglalnak állást, és Nagy Elek vezetésével küldöttséget menesztenek Nagy Imréhez.

A Fővárosi Tanács épületében megalakul a Keresztény Magyar Párt. Elnöke, Zajgóvári Á. Károly vezetésével 32 pontos programot dolgoznak ki. — Farkas Dénes kezdeményezésére megalakul a Demokrata Néppárt. — Soltész Jenő vezetésével megalakul a Keresztény Front. — Az Uránia moziban tartott gyűlésen megalakul a Politikai Foglyok Országos Szövetsége (POFOSZ). — Újjáalakul a Magyar Cserkészszövetség.

Nickelsburg László, Pásztor Gyula és Pásztor Sándor vezetésével megalakul a Baross téri felkelők nemzetőrcsoportja. — A corvinista vezetők leváltják Iván Kovács László parancsnokot; helyébe Pongrátz Gergelyt választják. — A Kovács Dezső vezette Wesselényi utcai csoport átteszi székhelyét az Almásy térre.

16 óra körül újabb ülést kezd a Kormánykabinet. A hívatott és 17 óra tájban megérkező Jurij Andropov szovjet nagykövet nem szolgál kielégítő magyarázattal az újabb csapatok Mo-ra érkezésére. Ezért a kabinet megerősíti délelőtti határozatát: felmondja a Varsói Szerződést, és kinyilvánítja Mo semlegességét. A nemzeti kormány ezt táviratban közli az ENSZ főtitkárával, s kéri, hogy ennek megvitatását tűzzék az ENSZ Közgyűlése XI. ülésszakának napirendjére. november 2. A kormány az ország semlegességének garantálására a négy nagyhatalom segítségét kéri. Azonnali tárgyalásokat kezdeményeznek a szovjet kormánnyal, és közlik Andropov nagykövettel, amennyiben a szovjet csapatok visszavonása a lehetséges legrövidebb időn belül megtörténik, a kormány visszavonja az ENSZ-hez intézett táviratot. — Losonczy Géza nemzetközi sajtótájékoztatón ismerteti a kabinet döntéseit.

18.12-kor a rádióban közleményt olvasnak fel. „Nagy Imre … magához kérette Andropov urat, a Szovjetunió … nagykövetét. […] Kijelentette a szovjet nagykövetnek, hogy a magyar kormány a Varsói Szerződést azonnal felmondja, egyidejűleg kinyilatkoztatja Magyarország semlegességét, az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez fordul, és az ország semlegességének védelmére a négy nagyhatalom segítségét kéri.”

A VSZ-ből való kilépésről szóló jegyzéket a közlemény beolvasása után Nagy Imre személyesen adja át Jurij Andropovnak.¹ Ugyanekkor a Külügyminisztériumban az USA, Nagy-Britannia és Franciaország bp-i képviselőinek is átadják a jegyzék szövegét. — 18.21-kor a jegyzéket elküldik az ENSZ főtitkárának, egyúttal kérik, hogy a magyar semlegesség kérdését tűzzék a Közgyűlés napirendjére. november 2. A két utóbbi dokumentumban nincs szó a semlegesség „garantálásáról”, csupán annak elismeréséről.

19.50-kor Nagy Imre beszédet mond a rádióban. „A magyar nemzeti kormány, a magyar nép és a történelem előtti mély felelősségérzettől áthatva, a magyar nép milliónak osztatlan akaratát kifejezve, kinyilvánítja a Magyar Népköztársaság semlegességét. […] Az ország igaz barátságban kíván élni szomszédaival, a Szovjetunióval és a világ valamennyi népével.”

A beszéd elhangzása után Nagy Imre fogadja a munkástanácsok küldöttségét. A miniszterelnök érveinek hatására a Nagy Elek vezette delegáció a sztrájk beszüntetése mellett dönt. 23 órakor a rádióban elhangzik a munkástanácsok felhívása a munka felvételére.

7.30-kor szovjet páncélosok és tüzérség veszi körül a Ferihegyi repülőteret. Az ott szolgálatot teljesítő honvéd alakulatnak és a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Baráth Zoltán vezette mintegy 30-35 fős nemzetőrségének szabad elvonulást biztosítanak. — A nap folyamán a szovjet hadsereg, azzal az indokkal, hogy a katonák hozzátartozóit és a sebesülteket légi úton szállítják el, valamennyi magyar repülőteret körülzárja. A kormány megtiltja a magyar honvédségnek az ellenállást, így a szovjet csapatok akadálytalanul végrehajthatják az akciót.