1956.

november 1.

22 órakor a rádióban elhangzik Kádár János reggel rögzített beszéde, amelyet Horváth Márton, Haraszti Sándor és Szántó Zoltán fogalmazott. „Népünk dicsőséges felkelése lerázta a nép és az ország nyakáról a Rákosi-uralmat, kivívta a nép szabadságát és az ország függetlenségét, amely nélkül nincs, nem lehet szocializmus. […] Büszkék vagyunk arra, hogy a fegyveres felkelésben, annak vezetésében becsülettel helytálltatok, áthatva igaz hazaszeretettől, a szocializmus iránti hűségtől. […] A nép felkelése válaszút elé érkezett. Vagy lesz elég ereje a magyar demokratikus pártoknak vívmányaink megszilárdítására, vagy szembekerülünk a nyílt ellenforradalommal. […] E súlyos órákban azok a kommunisták, akik eddig is harcra hívtak a Rákosi-önkényuralom ellen, számtalan igaz hazafi és szocialista óhajának megfelelően elhatározták, hogy új pártot alapítanak. […] Történelmünk e nagyszerű, de súlyos órájában felhívunk minden magyar dolgozót, akit a nép és a haza odaadó szeretete vezérel, hogy csatlakozzon pártunkhoz, amelynek neve Magyar Szocialista Munkáspárt.” november 2.