Bp-en meghal Glatz Oszkár festőművész.
1950–59
február 25.
A Romániában tartózkodó magyar delegáció Marosvásárhelyre érkezik. Kállai Gyula a Simó Géza Gyár kultúrtermében jórészt magyar párttagok előtt tartott beszédében többek között kijelenti: „Megmondjuk világosan: nekünk semmiféle területi igényünk sincs. Azt tartjuk, hogy Magyarországnak van épp elég földje, hogy azon, testvéri egyetértésben a szomszéd népekkel, felépítse a maga szocialista hazáját…” február 28.
február 28.
Bp-en megkezdődik a Magyar Szakszervezetek XIX. kongresszusa. március 2.
A Romániából hazafelé tartó magyar állami és pártküldöttség megáll Kolozsvárott, ahol az állomás előtti téren rövid gyűlést tartanak a vendégek tiszteletére. Kádár János kijelenti: „Mi természetesen elsősorban forradalmárok vagyunk. A határok problémája [számunkra] csak alárendelt kérdés…”1
1) „Ebből és Kállai beszédéből a román pártvezetés az elkövetkező hónapokban azt a következtetést vonta le, hogy Budapest »levette a kezét« az erdélyi magyarságról, és Bukarest szabad kezet kapott asszimilációs politikájához.” Lásd Vincze, Erdély.
Szigeti József „A nemzeti kommunizmus őskeresése” c. cikkében (Élet és Irodalom) azzal vádolja Nagy Imre híveit, „a marxizmus kispolgári revizionista elferdítőit”, hogy 1956-ban elárulták a munkásosztályt és az „imperialista burzsoázia” hívéül szegődtek; élesen támadja Erdei Sándor Szabó Dezsőről szóló írását, amely a Kortárs januári számában jelent meg.
Az Építésügyi Minisztérium Kollégiuma jóváhagyta a lakás- és kommunális építés első átfogó, az 1958–1959. évre vonatkozó távlati fejlesztési programját, amelynek keretében a II. ötéves tervben már alkalmazzák a lakásépítés néhány, akkor korszerűnek számító módszerét, elsősorban a blokkos építési technológiát.
Kivégzik Nagy Józsefet és Farkas Imrét.
március 1.
E naptól kötelező a havi 50 Ft-os televíziós előfizetési díj fizetése.
Bp-en több könyv jelenik meg az „ellenforradalomról”: Sólyom József: A Széna-téri banditák (riportkötet); Szamos Rudolf: Vérző város (napló); Szendrey József: Lesz még gyümölcs a fán? (regény); Otta István vezérőrnagy: „Miért tartózkodnak a szovjet csapatok Magyarországon?” (tanulmány); Kántor Zsuzsa: A Práter utca (ifjúsági regény); Berkesi András: Októberi vihar (regény); Földesi József—Mezei András: Vaskerület (riportok).
Legányi Norbert átveszi a Pannonhalmi Bencés Főapátság vezetését. 1968. december