A Romániából hazafelé tartó magyar állami és pártküldöttség megáll Kolozsvárott, ahol az állomás előtti téren rövid gyűlést tartanak a vendégek tiszteletére. Kádár János kijelenti: „Mi természetesen elsősorban forradalmárok vagyunk. A határok problémája [számunkra] csak alárendelt kérdés…”1
1) „Ebből és Kállai beszédéből a román pártvezetés az elkövetkező hónapokban azt a következtetést vonta le, hogy Budapest »levette a kezét« az erdélyi magyarságról, és Bukarest szabad kezet kapott asszimilációs politikájához.” Lásd Vincze, Erdély.