Miskolcról a megyei munkástanács letartóztatott vezetőit (közöttük Földvári Rudolfot) az ungvári börtönbe szállítják. — Jászberényben a felkelők tüzet nyitnak a városba bevonuló szovjet csapatokra; 6 felkelő és két szovjet katona meghal, a sebesültek száma több mint 20.

Az SZKP KB Elnöksége megvitatja az MSZMP IKB felhívásának tervezetét, amelyet Kádár Jánosék az előző nap folyamán juttattak el Moszkvába. november 7. A vitában Nyikita Hruscsov a Rákosi-klikk által okozott „óriási károkról” beszél, és közli, az MDP egykori vezetőjét ki kell zárni a pártból. Hruscsov egyértelműen kiáll Kádár János mellett, akinek hatalmi pozícióját a gesztus vitathatatlanná teszi.

Hajnalban a Kádár-kormány több tagja szovjet harckocsikon Szolnokról megérkezik Bp-re. Az új hatalom központját a Parlamentben alakítják ki; Kádár János és a legfontosabb vezetők, valamint a melléjük rendelt szovjet referensek (többek között Vlagyimir Bajkov nagykövetségi tanácsos) 2-3 hétig itt is laknak. Az épület és a kormány őrzését szovjet, majd később kárpátaljai magyar katonák látják el.

Délután 2 órakor a kormány leteszi az esküt Dobi István, az ET elnöke előtt. — Ezt követően összeül az MSZMP vezetése, és kijelölik az Ideiglenes Intéző Bizottság (IIB) tagjait: Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György. november 11. Fehér Lajost kinevezik a Népszabadság főszerkesztőjévé.

A szolnoki Szabad Népben megjelenik az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága nevében kiadott felhívás. november 8. (A bizottság ekkor még nem létezik.) A felhívás keményebb hangvételű, mint a november 4-ei kormánynyilatkozat. Az októberi eseményeket differenciálatlanul ellen-forradalomnak nevezi, és a párt legfőbb feladataként „az ellenforradalom már leplezetlenül fellépő erőinek” szétzúzását jelöli meg.

Délután összeül a Kádár János vezette kormány. november 10. Az MFMPK mint az államigazgatás legfelső szerve (november 9.) rendeletileg visszaállítja az október 23-a előtti államigazgatási szervek (minisztériumok, főhatóságok, tanácsok) jogállását a rangidős tisztviselő vezetésével. Kimondják, hogy a törvényes állami végrehajtó szerv mindenütt a területileg illetékes tanács végrehajtó bizottsága. A megyei tanácsok végrehajtó bizottságai mellé kormány-összekötőket neveznek ki. Betiltják a forradalmi katonatanácsok működését. A forradalmi bizottságokat megfosztják intézkedési joguktól, azok a jövőben „tanácsadó szervként” működhetnek. A forradalmi bizottságokat és más új szerveket felszólítják, hogy „vessék ki soraikból az ellenforradalmárokat”. Az államigazgatás hivatalnokait, a vasutasokat, az élelmiszerüzletek vezetőit felhívják, hogy jelentkezzenek munkahelyükön és teljesítsék kötelességüket. November 7-ét munkanappá nyilvánítják. Eltörlik az orosz nyelv kötelező oktatását.

Münnich Ferenc, a fegyveres erők minisztere feloszlatja az ÁVH-t.¹

Dobi István és Marosán György rádióbeszédében a munka felvételére, az élet normalizálására szólítja fel a parasztságot és a munkásságot.