Megjelenik a konspiratív körülmények között készülő Igazság, a magyar forradalmi ifjúság és a honvédség lapja.
1950–59
Egy szovjet tankról leadott lövéssel megölik a jugoszláv nagykövetség épületében tartózkodó Milenko Milovanov jugoszláv diplomatát.
A Kádár-kormány felhívást intéz a baráti országok kormányaihoz; segítségüket kéri a rend és a normális élet helyreállításához. — Nyikolaj Bulganyin szovjet miniszterelnök üzenetet intéz Kádár Jánoshoz; közli, hogy a Szu ellenszolgáltatás nélküli testvéri segítséget nyújt Mo-nak.
Kéthly Anna Bécsből New Yorkba repül, hogy részt vegyen az ENSZ Közgyűlésén.
Ausztria bejelenti, hogy 15 ezer magyar menekült érkezett az országba. Ennek nyomán az ENSZ menekültügyi főbiztosa kéri a tagállamokat, hogy adjanak segítséget és védelmet a magyar menekülteknek.
XII. Pius pápa Datis nuperrime kezdetű enciklikájában elítéli a forradalom leverését. A Szentatya „fájó keserűséggel” szól a magyarok szenvedéseiről, és az isteni szózatot idézi: „A magyar nép vére az Úrhoz kiált.” november 10.
Az angol, a francia és az izraeli csapatok támadást indítanak Egyiptom ellen. A brit és a francia csapatok 7 ezer ejtőernyőst vetnek be Port Szaid és Port Fuad környékén. Nyikolaj Bulganyin szovjet miniszterelnök a brit, a francia és az izraeli kormányfőhöz intézett üzenetében szovjet haderő bevetését helyezi kilátásba. november 7.
november 6.
Megjelenik Kuzma Grebennyik tábornok, Bp szovjet városparancsnoka első számú parancsa, amely este 7-től reggel 7 óráig kijárási tilalmat rendel el; a parancs szerint mindenki köteles ellentmondás nélkül teljesíteni a szovjet járőrök utasításait.
A november 4-e hajnala óta a Parlamentben tartózkodó Bibó István megírja a magyar kérdés kompromisszumos megoldásával foglalkozó röpiratát. A tervezet szerint Mo-ról ki kell vonni a szovjet csapatokat; az ország társadalmi berendezkedése a kizsákmányolás tilalmán, a munkásönigazgatáson, a termelőeszközök közösségi tulajdonán alapuló szocializmus, az agrárviszonyok terén a földreform fenntartásával, az egyéni és közösségi válllalkozás szabadsága alapján működő kis- és középparaszti gazdálkodással.
A szovjet csapatok felszámolják a Széna téri, a Gellért-hegyi és az óbudai Tímár utcai felkelőcsapatokat. — A Várban több száz fős, nehézfegyverzettel rendelkező felkelőcsoport harcol tovább; tárgyalásokat kezdenek az I. kerületi rendőrkapitánysággal: hajlandók letenni a fegyvert, de nem a szovjetek, hanem magyar egységek előtt. — Az óbudai Schmidt-kastélynál lévő fegyveres csoport irányítását Csiki Lajos hadnagy és Erdősi Ferenc hadnagy veszi át. — Közel 300 corvinista és a hozzájuk csatlakozott más VIII. kerületi felkelőcsoportok tagjai a Víg utcából elindulnak az osztrák határ felé. — Az ELTE jogi karának épületéből egyetemista nemzetőrök, köztük Forintos György és Karátson Gábor, tüzet nyitnak a szovjetekre, és röpcédulákat készítenek. — A Toracz Sándor vezette csoport a Hernád utcában tűzharcba bocsátkozik a szovjetekkel. — A IX. kerület belső része áram, víz, telefon nélkül marad; az ellenállás ereje jelentősen csökken. Angyal István tárgyalási próbálkozásai a szovjet katonai és a magyar politikai vezetőkkel sikertelenül végződnek. Csongovai Per Olaf és Szirmai Ottó a Kossuth Akadémia épületében tárgyalást kezdeményez a szovjetekkel; a szovjet parancsnokság feltétel nélküli fegyverletételt követel, amit a felkelők nem fogadnak el. — Folytatódnak a harcok a Móricz Zsigmond körtéren és környékén. — A Thököly úti csoport újabb veszteségeket okoz a szovjeteknek. — A Futó János vezette felkelők a Landler Jenő utcában folytatják a harcot. — Csepelen, a Kikötő utcánál ágyúval kilőnek egy szovjet harckocsit. Az Imre téri légvédelmi tüzérek lelőnek egy Il–28-as szovjet repülőgépet. — Újpesten a gimnázium környékén tűzharcban életét veszti „Misa alhadnagy”; a szovjet tiszt a Temesvárról indult 32. gépesített hadosztály kötelékébe tartozott, és október utolsó napjaiban állt át ukrán katonákból álló szakasza egy részével a nemzetőrök oldalára. — Bp-en több mint 160 halottja van a harcoknak.