Reggel a parlamenti rádióstúdióban rögzítik Kádár János beszédét, amely egyben az MSZMP (november 2.) alapító felhívása. — A beszéd 22 órakor hangzik el a rádióban.

22 óra előtt Jurij Andropov kezdeményezésére Münnich Ferenc, majd Kádár János is a szovjet nagykövetség Bajza utcai épületébe megy. Onnan páncélautókon Tökölre, majd pedig repülőgépen Moszkvába viszik őket. november 2.

9 órától ülésezik a Kormánykabinet. A sajtómunka megerősítése érdekében Széll Jenőt a Magyar Rádió kormánybiztosává, Tamási Lajos írót helyettesévé, Vásárhelyi Miklóst a kormány sajtó-főnökévé nevezik ki. — A kabinet elvi döntést hoz a semlegesség kinyilvánításáról és a VSZ szervezetéből való kilépésről. — Tildy Zoltánt megbízzák, tárgyaljon Mindszenty Józseffel a kormány támogatásáról. A kabinet rehabilitálja Mindszenty József bíboros érseket. — Maléter Pál, Kovács István vezérőrnagy és Király Béla jelentést tesz a katonai helyzetről. A kabinet védőöv kiépítését rendeli el a főváros körül, s ennek parancsnokává Márton András ezredest, a Zrínyi Akadémia addigi parancsnokát nevezik ki. (Márton ezredes november 4-éig nem foglalja el beosztását.) — A kormány tiltakozik Jurij Andropov szovjet nagykövetnél, mivel a keleti határon újabb szovjet csapatok vonulnak be és Bp körül hadmozdulatok tapasztalhatók. — Nagy Imre miniszterelnök átveszi a külügyi tárca irányítását.

22 órakor a rádióban elhangzik Kádár János reggel rögzített beszéde, amelyet Horváth Márton, Haraszti Sándor és Szántó Zoltán fogalmazott. „Népünk dicsőséges felkelése lerázta a nép és az ország nyakáról a Rákosi-uralmat, kivívta a nép szabadságát és az ország függetlenségét, amely nélkül nincs, nem lehet szocializmus. […] Büszkék vagyunk arra, hogy a fegyveres felkelésben, annak vezetésében becsülettel helytálltatok, áthatva igaz hazaszeretettől, a szocializmus iránti hűségtől. […] A nép felkelése válaszút elé érkezett. Vagy lesz elég ereje a magyar demokratikus pártoknak vívmányaink megszilárdítására, vagy szembekerülünk a nyílt ellenforradalommal. […] E súlyos órákban azok a kommunisták, akik eddig is harcra hívtak a Rákosi-önkényuralom ellen, számtalan igaz hazafi és szocialista óhajának megfelelően elhatározták, hogy új pártot alapítanak. […] Történelmünk e nagyszerű, de súlyos órájában felhívunk minden magyar dolgozót, akit a nép és a haza odaadó szeretete vezérel, hogy csatlakozzon pártunkhoz, amelynek neve Magyar Szocialista Munkáspárt.” november 2.

A Budapesti Karhatalmi Parancsnokság a védelmi rendszer tervének kidolgozásával Mecséri János ezredest, az esztergomi gépesített hadosztály parancsnokát bízza meg, aki a fővárosba rendeli hadosztályának a vidéki helyőrségekben maradt csapatait. A jászberényi tüzérezred 1-1 üteggel tüzelőállást foglal a Budaörsi úton, Budafok déli részén és a pilisborosjenői téglagyárnál. Az esztergomi légvédelmi tüzérosztály ütegei tüzelőállást foglalnak Soroksár és a Juta-domb térségében. A hatvani harckocsiezred megtagadja az utasítás végrehajtását, és a helyőrségben marad.

A rádió ezt követően hírt ad Dwight Eisenhower beszédéről, amelyben az amerikai elnök megismétli külügyminisztere október 27-ei beszédének fő gondolatát: az USA a szabaddá váló Mo-ot és Lengyelországot nem tekinti potenciális katonai szövetségesének.

Király Béla közli Nagy Imrével, hogy a budaörsi repülőtér a kormány kezében van, s szükség esetére két repülőgépet állított készenlétbe. A miniszterelnök visszautasítja a menekülés gondolatát.

Az SZKP KB Elnöksége ülésén, Nyikita Hruscsov távollétében, Anasztaz Mikojan és Mihail Szuszlov beszámol a mo-i helyzetről. Mikojan 10-15 napi haladékot javasol a Nagy Imre-kormánynak; Szuszlov a katonai beavatkozás mellett, az Elnökség többi tagja is Mo megszállása mellett foglal állást. Leonyid Brezsnyev, Mihail Szuszlov, Georgij Zsukov és Ivan Konyev marsall, valamint Ivan Szerov, a KGB elnöke kidolgozza „a becsületesek különválasztásának” tervét. — Breszt-Litovszkban, a szovjet–lengyel határon Nyikita Hruscsov, Georgij Malenkov és Vjacseszlav Molotov tájékoztatja a lengyel vezetőket a küszöbönálló mo-i intervencióról. A lengyelek, különvéleményüket hangoztatva, a tervezett akciót tudomásul veszik.

Kádár János megbeszélést folytat Dalibor Soldatić jugoszláv nagykövettel. Kádár kifejti, arra törekszik, hogy létrejöjjön az új kommunista párt. Ehhez kéri a jugoszlávok támogatását. — A jugoszláv nagykövetségen Szántó Zoltán és Losonczy Géza Soldatić nagykövettel tárgyal. Felvetik, hogy Jugoszlávia szükség esetén adna-e menedékjogot néhány vezető kommunista politikusnak.