Traktorok segítségével már áramot termel a csepeli Weiss Manfréd Művek. január 27.
1945. január
1945. január
Sztálin a londoni csehszlovák emigráns kormány vezetőjéhez, Edvard Benešhez intézett levelében kijelenti, a szovjet kormány nem akadályozhatja meg Kárpát-Ukrajna népét, hogy „kifejezést adjon nemzeti akaratának”. június 29. A levél megírásának idejére a csehszlovák adminisztráció már elhagyta Kárpátalját.
A fertőbozi vasútállomásról elindul Ausztriába az MNB hozzávetőleg 30 tonnányi aranykészletét, devizatartalékait, közgyűjteményi javakat (az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Tudomá-nyos Akadémia értékeit), a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank aranykincsét, és egyes állami kezelésű letétállományokat, köztük különböző forrásokból származó zsidó eredetű vagyont szállító ún. „aranyvonat″. május 7.
január 24.
Az MKP és az SZDP megállapodást köt a szakszervezeti mozgalom közös újjászervezéséről. február 7.
január 25.
A háborús bűnösök felelősségre vonására az INK rendeletileg felállítja a népbíróságokat; a 24 törvényszéki székhelyen az öt koalíciós párt által delegált laikus tagokból és egy szakképzett bíróból álló tanácsok alakulnak. január 27. május 1.
Az MKP és az SZDP vezetői véglegesítik a két párt politikai és szervezeti együttműködésről kötött megállapodást.
A Délvidéken a szerb katonai közigazgatás e naptól kezdődően büntetőtáborba telepíti Csurog (550 fő), Zsablya (250 fő) és Mozsor (60 fő) község magyar lakosságát. Az elhurcoltak minden tulajdonát elkobozzák, katolikus templomaikat lerombolják.
Kudarcba fullad a német csapatok Ardennekben indított ellentámadása.
január 26.
Megalakul az államfői jogok egy részét gyakorló Nemzeti Főtanács (NFt); elnöke Zsedényi Béla, az INgy elnöke; tagja Dálnoki Miklós Béla, az INK elnöke, és Gerő Ernő.
Kudarccal végződik a Konrád III. offenzíva, amelynek során a német csapatok az előző napon Kelenföldig jutottak.