Nyilas fegyveresek megtámadják a Vadász utcai „svéd házat”; kb. 130 személyt a Duna-partra hajtanak és agyonlőnek. január 11.
1945. 01. 07
Raoul Wallenberg svéd követségi titkárnak a nyilas hatóságoknál sikerül elérnie, hogy állítsák le a nemzetközi gettó felszámolását.
Megindul a Bp felmentését célzó második német támadás (Konrad II.). január 13.
Miklós Béla miniszterelnök, miután 1944. december végén már megtette, újabb panasszal fordul a megszálló hatóságokhoz, és kéri a Szu-ba történő deportálások leállítását.1 január 20.
1) Révai József Rákosi Mátyásnak Moszkvába küldött beszámolójában a következőket írja: „A munkabíró német lakosság elszállítására vonatkozó akció, sajnos, nem járt azzal a hatással, amivel kellett volna járnia. (…) …pánik a magyarok közt is, még a tisztességes, hozzánk közel álló elemek is … megvadultak, arról beszélnek, hogy ez ugyanaz, mint amit Hitler csinált a zsidókkal stb. …a parancsnokságok a családnevekből indultak ki és fix kontingensekből. Ha nem volt elég német, vettek magyarokat. (…) Előfordult, hogy kommunista párttitkárokat, vezetőségi tagokat, sőt nemzetgyűlési képviselőket vittek, azért, mert német nevűek, sőt vittek tiszta magyar nevűeket is. (…) Azon kívül mindenki sérelmezi, kimondva, vagy titokban, hogy az oroszok ezt a kormány tudta nélkül, előzetes megállapodás nélkül csinálták. (…) Most próbáljuk korrigálni, amit lehet. A kormány 10 tanácsadó megbízottat küldött az oroszokkal való megállapodás értelmében a helyszínre, akikkel együtt fogják megállapítani, kit kell németnek tekinteni, kit nem.” Idézi Tóth Ágnes, A kollektív bűnösség elfogadása c. fejezetben.
Debrecenben megtartja alakuló ülését a Nemzeti Parasztpárt (NPP); elnök Veres Péter, főtitkár Erdei Ferenc.
Szegeden a különféle ifjúsági szervezetek képviselői megalakítják a MADISZ helyi szervezetét, amely kiáltványban fordul az ország ifjúságához. — A MADISZ debreceni szervezete a Csokonai Színházban megtartja első nyilvános ülését. január 10.
A londoni Petőfi Rádió utolsó alkalommal sugározza adását.