A Vörös Hadsereg birtokba veszi Pestet. január 27. A felszabadított gettó túlélőinek száma kb. 70 ezer ember.
1945. január
1945. január
A Balaton és a Velencei-tó között délkelet felé, a Duna irányában megindul a Bp felmentését célzó harmadik német ellentámadás (Konrad III). A hadművelet során a német csapatok dél felől megközelítik Bp-et. január 26.
Mivel a szövetséges nagyhatalmak között vita alakul ki a magyar fegyverszüneti kérelemmel kapcsolatban a SZEB összetételéről és a jóvátétel mértékéről, először ezen a napon fogadják az 1945. január elejétől Moszkvában tartózkodó magyar fegyverszüneti delegációt; a tervezetet a magyar delegációnak átadó Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos 24 órát ad arra, hogy észrevételeiket megtegyék. január 20.
január 19.
A Szegedi Nemzeti Bizottság a háborús és népellenes bűnöket elkövetett személyek felelősségre vonása céljából, saját hatáskörében, elrendeli népbíróság felállítását. január 25.
Az MKP bp-i Központi Bizottsága megtartja első legális ülését. Az ülésen a KB szabadlábon lévő tagjai (Apró Antal, Bartha Bertalan, Horváth Márton, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Kovács István, Péter Gábor) és a debreceni Központi Vezetőség két képviselője (Kossa István és Vas Zoltán) vesz részt. A KB a közigazgatás újjászervezéséről, a Bp-i Nemzeti Bizottság (BNB) felállításáról, a főváros élelmezéséről és az üzemi bizottságok gyors kiépítéséről tárgyal. február 17. Határoznak a rendőrségi ügyekről; hosszabb személyi vita után bp-i főkapitánynak Sólyom László egykori vk. századost, helyettesének Kádár Jánost jelölik.
Kun András páter (szeptember 19.) nyilas fegyveres osztaga a Városmajorban, a Csaba utca sarkán legyilkolja az Alma utcai zsidó szeretetházból elhurcoltakat, kb. 80 ([?] 90 [?]) embert.1
1) Braham, 234.; Ungváry, Budapest, 244.
Bp-en megindul a Szabadság c. napilap, koalíciós szerkesztőséggel (Darvas József, Kállai Gyula, Zilahi Lajos), ténylegesen kommunista irányítás alatt.
A szovjet hadsereg bevonul Kassára.
Lengyelországban főparancsnoka feloszlatja a Honi Hadsereget.
január 20.
Gyöngyösi János külügyminiszter az INK, Kliment Vorosilov marsall a szövetséges hatalmak nevében Moszkvában aláírja a magyar fegyverszüneti egyezményt; ezzel Mo kilép a háborúból. A főbb pontok: hadseregét és a közigazgatást Mo visszavonja az 1937. december 31-ei határok mögé; 8 nehézhadosztállyal hadba lép Németország ellen; 300 millió dollár kártérítést fizet; feloszlatja a németbarát és fasiszta szervezeteket; elfogadja a SZEB felállítását. Mo első ízben a fegyverszüneti szerződésben vállal kötelezettséget a háborús bűnösök felelősségre vonására, illetőleg a német állampolgárok internálására. (Bár az ország helyzete nemzetközi jogi szempontból megváltozik, a szovjet hadsereg visszaéléseivel szembeni föllépések továbbra is eredmény-telennek bizonyulnak. Nem szűnik meg a mo-i németség deportálása sem.) február 3.