Zdeněk Fierlinger, Csehszlovákia és Stanoje Šimić, Jugoszlávia moszkvai követe véleményezi a magyar fegyverszüneti szerződésnek a nyugati nagyhatalmak által elfogadott tervezetét. Fierlinger megerősíti Csehszlovákia igényét a magyar nemzetiségű lakosság egyoldalú kitelepítésére, valamint arra, hogy 1938. október 7-ét vagy november 2-át ismerjék el a Csehszlovákia és Mo között beállott hadiállapotot időpontjaként. Šimić ragaszkodik ahhoz, hogy Mo adja ki Jugoszláviának azokat, akiket háborús bűncselekmények elkövetésével vádolnak. A nagyhatalmak képviselői elutasítják a csehszlovák igényt a magyarok kitelepítésére, de mindkét követ ígéretet kap arra, hogy országuk képviselői helyet kapnak a mo-i SZEB-ben. január 31.

A szovjet katonai elhárítás letartóztatja és Moszkvába [?] szállítja Raoul Wallenberg svéd követségi titkárt, aki, miután az előző napon találkozott az első szovjet katonával, írásos engedély birtokában autón Debrecenbe, Rogyion Malinovszkij marsall főhadiszállására indult. Ő maga és sofőrje, Langfelder Vilmos többé nem kerül szabadlábra. február 6., július 9.

A nyilasokkal vívott tűzharcban életét veszti Gidófalvy Lajos főhadnagy, a XIII/1 KISKA-század v. parancsnoka, aki megpróbálta megakadályozni a Ferdinánd híd felrobbantását.¹