Az INgy 25 tagú Politikai Bizottságot választ. A bizottság nevében Balogh István plébános tesz javaslatot a kormány tagjaira. Megalakul az INK: Dálnoki Miklós Béla vezérezredes miniszterelnök, Erdei Ferenc belügy, Gyöngyösi János külügy, Vörös János vezérezredes honvédelem, Nagy Imre földművelésügy, Valentiny Ágoston igazságügy, Vásáry István pénzügy, Takács Ferenc iparügy, Molnár Erik népjólét, Gábor József kereskedelem- és közlekedésügy, Teleki Géza gr. vallás- és közoktatásügy, Faragho Gábor vezérezredes közellátás. — Az INgy két napig tartó első ülésszaka összesen nyolc órát ülésezik. 1945. szeptember 5. A gyűlés nevében a továbbiakban a Politikai Bizottság intézkedik.
1944. december
1944. december
A 2. Ukrán Front Katonai Tanácsának 0060. sz. parancsa elrendeli a német nemzetiségű lakosság közvetlen hátországi munkára történő mozgósítását. A debreceni főhadiszálláson magyar és német nyelvű felhívást tesznek közzé az érintettek összeírásáról, ám a szöveg nem említi, hogy a listára felvetteket 15 napra elegendő élelemmel, fejenként legfeljebb 200 kg-os poggyásszal a Szu területére szállítják, és a jóvátételi munka időtartamáról sem esik szó.1 december 26. Erdei Ferenc belügyminiszter az INK nevében érintkezésbe lép a debreceni szovjet főhadiszállással, s ígéretet kap arra, hogy a szovjet parancsnokok a magyar kormány megbízottaival közösen felülvizsgálják a kiszállítandók listáit.2 1945. január 5.
1) A kormány a németek lakta vidékekről érkező jelentésekből csak akkor értesült a parancsról, amikor a „mozgósítandók” összeírása községenként már folyamatban volt. A kormány álláspontja szerint a mozgósítás csak azokra vonatkozhat(ott volna), akik magukat a legutóbbi, 1941. évi népszámláláskor nemcsak anyanyelv, hanem nemzetiség szerint is németnek vallották. — A nagyhatalmak között a jaltai konferenciáig semmiféle megállapodás sem született a német nemzetiségű és/vagy anyanyelvű lakosság efféle büntetéséről.
2) Erre azonban nem került sor: a szovjet belügyi alakulatok a listákra felvetteket a gyűjtőhelyekre kísérték, bevagonírozták és elszállították az ország már szovjet megszállás alatt álló területeiről. Az akció, a romániai és a jugoszláviai német munkaerő elhurcolásával egy időben, a fegyverszüneti egyezmény aláírása előtt befejeződött. Egy-egy betegszállítmánytól eltekintve, a túlélők csak évek múltán térhettek vissza a Szu-ból.
december 23.
Az INK úgy határoz, hogy a Szu-hoz fordul a fegyverszüneti feltételekért; a magyar fegyverszüneti küldöttség tagjaivá Gyöngyösi János külügyminisztert, Nagy Imre földművelésügyi minisztert és Vörös János honvédelmi minisztert jelöli. december 24.
A szovjet belügyi hatóságok a Bodrogköz és az Ung-vidék 57 szlovákiai községéből e napig 2444 magyar férfit deportálnak a Szu-ba, ahol egyharmaduk elpusztul.1
1) Szlovákiai magyarok kronológiája.
A 3. Ukrán Front csapatai áttörik a Margit-vonal Balaton és a Velencei-tó közötti szektorát. A szovjet csapatok elfoglalják Székesfehérvárt. 1945. január 22.
A Honvédelmi Minisztérium parancsot ad a második magyar SS-gránátoshadosztály, a „Hungária” felállítására. december 28. — Ekkor hozzávetőleg 22 ezer magyar katona tartozik a neuhammeri táborba átvezényelt 25. „Hunyadi” SS-gránátoshadosztály kötelékébe.
december 24.
A nyilasok Sopronkőhidán kivégzik Bajcsy-Zsilinszky Endrét, Kreutz Róbertet, Pataky Istvánt és Pesti Barnabást.
Bp körül bezárul a szovjet ostromgyűrű; északnyugati irányban marad egyetlen átjáró. december 26. — A Vörös Hadsereg két lövészhadteste megkezdi Észak- és Dél-Pest ostromát.
A Hasomér Hacair zsidó ellenállási szervezet foglyokat szabadít ki a Margit körúti börtönből. december 26.
A fegyverszüneti küldöttségben Nagy Imre helyét Balogh István plébános, miniszterelnökségi államtitkár foglalja el.