Az INgy 25 tagú Politikai Bizottságot választ. A bizottság nevében Balogh István plébános tesz javaslatot a kormány tagjaira. Megalakul az INK: Dálnoki Miklós Béla vezérezredes miniszterelnök, Erdei Ferenc belügy, Gyöngyösi János külügy, Vörös János vezérezredes honvédelem, Nagy Imre földművelésügy, Valentiny Ágoston igazságügy, Vásáry István pénzügy, Takács Ferenc iparügy, Molnár Erik népjólét, Gábor József kereskedelem- és közlekedésügy, Teleki Géza gr. vallás- és közoktatásügy, Faragho Gábor vezérezredes közellátás. — Az INgy két napig tartó első ülésszaka összesen nyolc órát ülésezik. 1945. szeptember 5. A gyűlés nevében a továbbiakban a Politikai Bizottság intézkedik.
1944. december
1944. 12. 22
A 2. Ukrán Front Katonai Tanácsának 0060. sz. parancsa elrendeli a német nemzetiségű lakosság közvetlen hátországi munkára történő mozgósítását. A debreceni főhadiszálláson magyar és német nyelvű felhívást tesznek közzé az érintettek összeírásáról, ám a szöveg nem említi, hogy a listára felvetteket 15 napra elegendő élelemmel, fejenként legfeljebb 200 kg-os poggyásszal a Szu területére szállítják, és a jóvátételi munka időtartamáról sem esik szó.1 december 26. Erdei Ferenc belügyminiszter az INK nevében érintkezésbe lép a debreceni szovjet főhadiszállással, s ígéretet kap arra, hogy a szovjet parancsnokok a magyar kormány megbízottaival közösen felülvizsgálják a kiszállítandók listáit.2 1945. január 5.
1) A kormány a németek lakta vidékekről érkező jelentésekből csak akkor értesült a parancsról, amikor a „mozgósítandók” összeírása községenként már folyamatban volt. A kormány álláspontja szerint a mozgósítás csak azokra vonatkozhat(ott volna), akik magukat a legutóbbi, 1941. évi népszámláláskor nemcsak anyanyelv, hanem nemzetiség szerint is németnek vallották. — A nagyhatalmak között a jaltai konferenciáig semmiféle megállapodás sem született a német nemzetiségű és/vagy anyanyelvű lakosság efféle büntetéséről.
2) Erre azonban nem került sor: a szovjet belügyi alakulatok a listákra felvetteket a gyűjtőhelyekre kísérték, bevagonírozták és elszállították az ország már szovjet megszállás alatt álló területeiről. Az akció, a romániai és a jugoszláviai német munkaerő elhurcolásával egy időben, a fegyverszüneti egyezmény aláírása előtt befejeződött. Egy-egy betegszállítmánytól eltekintve, a túlélők csak évek múltán térhettek vissza a Szu-ból.