Megalakul és a kormányzó előtt leteszi a hivatali esküt Simonyi-Semadam Sándor kormánya. július 19. Miniszterek: belügy Simonyi-Semadam Sándor miniszterel­nök (április 19.); földművelésügy Rubinek Gyula; hon­védelem Soós Károly; igazságügy Fer­dinandy Gyula; kereskedelemügy Ko­rányi Frigyes br. pénzügyminiszter (március 28.); kül­ügy Simonyi-Semadam Sándor minisz­terelnök (április 19.) Teleki Pál gr.); népjólét és munkaügy Benárd Ágost; pénzügy Korányi Frigyes br.; vallás- és közoktatásügy Haller István; tárca nélküli kisgazda miniszter Sokorópát­kai Szabó István; közélelmezési tárca nélküli mi­niszter Nagyatádi Szabó István; a nemzeti kisebbségek tárca nél­küli minisztere Bleyer Jakab.

A miniszterelnök az Ngy-ben felolvassa Apponyi Albert gr., a magyar békeküldöttség vezetője Pá­rizsból írott levelét, amelyben a fehérterror megfékezésének szükségességét hangsú­lyozza. A szélsőjobboldali képviselők botrányt rendeznek.

Az USA Szenátusa leszavazza a Németországgal kötött versailles-i béke ratifikálását. — Ezt követően az USA elutasítja a többi békét is, a háborúban vesztes országokkal külön békeszerződé-seket köt.

A román csapatok befejezik a Tiszántúl kiürítését.

Horthy Miklós kormányzó megszünteti a fővezérséget. A hadsereg és a karhatalmi alakulatok irányítását a közvetlenül a kormányzónak alárendelt vezérkari főnök veszi át.

Friedrich István és hat társa kilép a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjá­ból, és ellenzéki pártként újjá­alakítja a Keresztény Nemzeti Pártot.

22 ngy-i képviselő felhívja a Keresztény Nemzeti Egység Pártját és a Keresztény Kisgazda és Földműves Pártot az egyesülésre és egységes kormányzópárt létrehozására.

Az Ngy elfogadja a ki­vételes hatalomról szóló törvény érvényességének meghosszabbítását a béke­szerződés megerősítésétől számított 1 évi időtartamra. 1922. július 26.

Az antant megbízottai Párizsban átnyújtják a végleges békefeltételeket a magyar kormány békeküldöttségének. — Alexandre Millerand francia miniszterelnök, a békekonferencia elnöke kísérőlevelében visszautasítja a magyar küldöttség érveit, ugyanakkor nem zárja ki a határok későbbi békés úton történő kiigazításának esetleges lehetőségét.

A belügyminiszter 1550/1920. sz. rendeletével feloszlat minden Mo területén levő szabadkőműves páholyt, intézményt és egyesüle­tet.