Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia megbízottai közös memoran­dumot juttatnak el a béke-konferenciá­hoz, amelyben rögzítik Mo‑gal szembeni területi követeléseiket, és tiltakoznak a magyar békeküldöttség által követelt népszavazás ellen. február 8.

Az Mt elfogadja a párizsi békekonferenciának átnyújtan­dó választervezetet. február 12. A magyar kormány elutasítja a békefeltételeket; ellenjavas­latai a területi kérdésekben a népszava­zás elvén alapulnak.

Összeül az első Nemzetgyűlés. február 18.

Az Ostenburg-különítmény tagjai Bp-en meggyilkolják Somo­gyi Bélát, a Népszava felelős szerkesztő­jét és Bacsó Bélát, a Népszava munkatár­sát.

A Nemzetgyűlés megválasztja tisztikarát. Az Ngy elnöke Rakovszky István, alelnök Simonyi-Semadam Sán­dor és Bottlik József. Ideiglenesen az 1908-as házszabályok alkalmazá­sa mellett döntenek, és az új házszabályok ki­dolgozásával 15 tagú bizottságot bíznak meg. február 27.

A román hadsereg megkezdi a Tiszántúl kiürítését. március 30.

A Nemzetgyűlés megszavazza az 1920: I. tc.-et. Ez kimondja, hogy az Ngy az állam­fői hatalom kérdésének végleges ren­dezéséig titkos szavazással kormányzót választ. március 1. A kormányzó személye sérthe­tetlen, és ugyanolyan büntetőjogi véde­lemben részesül, mint a király. A tör­vényhozó hatalmat az Ngy gya­korolja; a törvények szentesítés alá nem esnek. A végrehajtó hatalmat a kormányzó az Ngy-nek felelős mi­nisztériumon keresztül gyakorolja.

A nemzetgyűlés nagybányai Horthy Miklóst¹ választja Mo kormányzójává. 1944. október 16. — A Huszár-kormány benyújtja lemondását.

A Kisgazdapárt felveszi a Keresztény (Keresztyén) Kisgazda és Földműves Párt nevet.

A kormányzó Simonyi-Sema­dam Sándort bízza meg kormányalakítással. március 15.