A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség felhívja valamennyi ország szakszervezeti központját Mo bojkottálására.

A kormány zár alá veszi Károlyi Mihály gr. vagyonát, és megkezdi az ellene folytatandó per elő­készítését.

A védőligák szövetsége pályázatot hirdet az ország régi határainak vissza­állítására buzdító ima és jelmondat megírására. A bíráló bizottság elnöke Rákosi Jenő. —  Papp-Váry Elemérné díjnyertes imája: „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában, ámen.” A díjnyertes jelmondat: „Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország.”

A versailles-i Kis-Trianon palotában aláírják a Mo-gal kö­tött békeszerződést. Törvényesíti Nyu­gat-Mo, a Felvidék, Erdély, a Délvidék és Horvátország elszakítását. az ország haderejének létszámát 35 ezer főre korlátozza, megtiltja az általános hadkötelezettséget, korlátozza a fegy­vergyártást; kötelezi Moot az általa okozott háborús károk megtéríté­sére, később megállapítandó jóvátétel formájában; a nemzetközi kereskede­lemben a legnagyobb kedvezmény elvét köteles biztosítani a győztes hatalmak­nak; a békeszerződés pontjainak betar­tását az e célból Mo-ra kül­dött katonai ellenőrző bizottság végzi. — Mo területe, Horvátorszá­got nem számítva, 283 ezer km²-ről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökken; a Statisztikai Hivatal adatai szerint Ausztriához kerül 4 ezer km², 292 ezer lakos, közte 26 ezer magyar; Csehszlovákiához kerül 63 ezer km², 3,5 millió lakos, közte 1 millió 72 ezer magyar; Jugoszláviához kerül, Horvátországot nem számítva, de Fiu­mét igen, 21 ezer km², 1,6 millió lakos, közte 465 ezer magyar; Romániához kerül 102 ezer km², 3,5 millió lakos, közte 1 664 000 magyar. — Az aláírás percében a békeszerződés elleni tiltakozásul az országban megkondulnak a ha­rangok. A közlekedés 10 percre leáll, bezárják az üzleteket, az iskolákat, az egye­temet; a Területvédő Liga tüntetést szervez.

A kormányzó elfogadja a Si­monyi-Semadam Sándor miniszterelnök és a kormány lemondását. A kormány ideiglenesen a helyén marad. július 19.

A Bp-i Büntető Törvényszék megkezdi a volt népbiztosok perének tárgyalását. november 28.

Szovjet-Oroszország és Ausztria megállapodást köt: az osztrák hadifog­lyok hazaengedése ellenében Ausztria kiengedi az általa internált magyar nép­biztosokat Szovjet-Oroszországba.

A kormányzó Bethlen István gr.-ot bízza meg kormányalakítással. július 14.

A Kisgazdapárt, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja és a Keresz­tény Nemzeti Egyesülés Pártjából kivált disszidensek megalakítják az egységes kormánypártot: létrejön az Egyesült Keresztény Nemzeti Kisgazda- és Földművespárt. 1922. február 2.

Bethlen István gr. visszaadja kormányalakítási megbízatását (július 15.), mivel az általa javasolt minisztereket a pártok nem fogadják el.

A kormányzó Teleki Pál gr.-ot bízza meg kormányalakítással. július 19.