Az MSZDP a kommunistákat kizárja a Bp-i Munkástanácsból.
1918–19
január 29.
Közzéteszik az 1919: VI. néptörvényt a mo-i német nép önrendelkezési jogáról.
Február 3.
A köztársasági elnök Junker János ítélőtáblai bírót kinevezi a német ügyek miniszterévé.
A rendőrség, az Mt január 23-ai határozata alapján, házkutatást tart a KMP hivatali helyiségeiben, a Vörös Újság szerkesztőségében és nyomdájában.
Február 6.
Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia képviselői közös memorandumot juttatnak el a béke-konferenciához. Rögzítik Mo-gal szembeni területi követeléseiket, és eleve tiltakoznak a magyar részről fölmerülő népszavazás ellen.
Február 8.
A köztársasági elnök Nagyatádi Szabó István tárca nélküli minisztert kinevezi (az 1919: X. nép-törvény alapján felállított) Népgazdasági Minisztérium élére.
Február 11.
A kormány közzéteszi a február 10-én kelt, „A népköztársasági államforma védelméről” szóló 1919: XI. néptörvényt. A törvény az államforma erőszakos megváltoztatására irányuló törekvést 10-15 évig terjedő fegyházzal rendeli büntetni.
Weimarban az alkotmányozó gyűlés Friedrich Ebertet választja a Német Köztársaság elnökévé.
Február 14.
A köztársasági elnök államtitkárrá nevezi ki Madzsar Józsefet a munkaügyi és népjóléti minisztériumba, Somogyi Bélát a közoktatásügyi minisztériumba.
A párizsi békekonferencia Thomas Woodrow Wilson, az USA elnökének előterjesztésére elfogadja a Nemzetek Szövetsége (Népszövetség) alapokmányának tervezetét.
Február 15.
Közzéteszik az 1919: XVI. és XVII. néptörvényt. A törvény a régi közigazgatási szervezet helyébe városi és községi néptanácsok felállítását rendeli el.
Február 16.
Közzéteszik a február 15-én kelt 1919: XVIII. néptörvényt „a földmívelő nép földhöz juttatásáról”. A törvény részletesen felsorolja a kiosztásra kerülő földbirtokokat és a földhöz juttatandók körét. Az úri birtok felső határát 500 kh-ban szabja meg, és elrendeli az ezen felüli rész kártalanítás ellenében történő kisajátítását.
Február 19.
Bethlen István gr. vezetésével megalakul a Nemzeti Egyesülés Pártja (NEP).