A rendőrség letartóztatja a KMP vezetőit. (A hónap végéig 55 vezető kommunistát fognak le.) A párt helyiségeit bezárják, a Vörös Újságot betiltják. — A MSZDP tüntetéseket és gyűléseket szervez a KMP ellen.

A hadügyminiszter elrendeli a toborzás útján felállítan­dó hadsereg megszervezését.¹

A kormány feloszlatja a Magyar Országos Véderő Egyesületet (MOVE).

Károlyi Mihály gr. saját birto­kán, Kápolnán (Heves vm.) ünnepélyesen megkezdi a földosztást. — Február folya­mán mintegy 30 nagybirtokon sajátítják ki a földet és létesítenek termelőszövetke­zetet.

A bp-i rendőrség ellen­forradalmi tevékenység gyanúja miatt őrizetbe veszi Wekerle Sándor v. minisz­terelnököt. február 25.

A bp-i rendőrség ellen­forradalmi tevékenység gyanúja miatt letartóztatja Szterényi József és Szurmay Sándor v. minisztereket.¹

Közzéteszik a február 22-én kelt 1919: XX. néptörvényt „a forradalom vívmányait veszélyeztető egyéneknek rendőri felügyelet alá helyezéséről és őrizet alá vételéről.”

A párizsi békekonferencián, a francia vezérkar javaslatára, a külügymi­niszterek tanácsa határo-zatot hoz a ma­gyar és román csapatok közti semleges zóna létrehozásáról. március 17. Ennek értelmében a román hadsereg előrenyomul a Szatmárnémeti–Nagyká­roly–Nagyszalonta–Arad vonalig; a magyar csapatok visszavonulását március 23-án kell megkezdeni, és tíz nap alatt befejezni; a román zónában a magyar közigazgatás megszűnik, a semlegesben megmarad.

Az Mt határozatot hoz a nemzet­gyűlési választások április elejére történő kiírásáról. március 17.

A kormány közzéteszi a március 1-jén kelt 1919: XXIII. néptörvényt „a háborúval kapcsolatban felelős személyek elleni eljárás előkészítéséről”.

Károlyi Mihály gr. köztársasági elnök a Szatmárnémetiben állo­másozó székely hadosztály előtt tartott beszédében kijelenti: az ország hatalmi szóval történő felosztásához soha nem járul hozzá.

A kormány közzéteszi az 1919: XXV. néptörvényt az alkotmányozó nemzetgyűlésről és a vá­lasztásokról. A választás, belga mintára, lajstromos szavazással, arányos képvise­leti rendszer alapján történne.

Kun Béla, a KMP vezetője Bogár Ignáchoz, a nyomdászszakszervezet egyik vezetőjéhez intézett levelében 10 pontban rögzíti a két munkáspárt egyesülésének föltételeit. Ezek a következők: a területi integritás feladása; a tanácsköztársaság megalakítása; a polgári államgépezet felszámolása; mun­kásőrség felállítása; a föld és a gyárak köztulajdonba vétele; a kül- és a belke­reskedelem monopolizálása; az iskolák államosítása.

A kormány közzéteszi az 1919: XIX. néptörvényt. Ennek értelmében a békeszerző­dés megkötése után a Felvidék szlovákok lakta területeiből Slovenska Krajna né­ven autonóm terület szervezendő.

­Szegeden a francia hadsereg megszállja a középületeket.

A román hatóságok megszállják és állami tulajdonba veszik a Kolozsvári Tudományegyetemet. 1921. október 10.