1918–19

1919.

Június 25.

Kun Béla külügyi népbiztos Georges Clemenceau-hoz intézett táviratában biztosítékot kér a román csapatok ígért visszavonulá­sára.

A Vörös Hadsereg forradalmi rögtönítélő törvényszéke, Szamuely Ti­bor elnöklete alatt, halálra ítél és kivé­geztet 19 kalocsai ellenforradalmárt.

    1919.

    Június 29.

    Az FKt utasítja a Vörös Hadse­reg főparancsnokságát a Felvidéknek a Clemenceau-jegyzékben megszabott vona­lig történő kiürítésére. — Lemond Stromfeld Aurél, a Vörös Hadsereg vezérkari főnöke. július 3.

    A Szövetséges Központi Intézőbizottság népbiztoshelyetteseket nevez ki az ügyek vitelére. Külügyi Alpári Gyula és Bolgár Elek; belügyi Rónai Zoltán; hadügyi Mausz Rezső és Horovitz Jenő; közoktatásügyi Lukács György.

    Németország aláírja a versailles-i békeszerződést.

      1919.

      Július 1.

      Pozsonyban Ágoston Péter népbiztos a Tanács­köztársaság és Eugène Mittelhauser tá­bornok a csehszlovák hadsereg nevében aláírja a fegyverszüneti szerződést. A szerződés lényegében a későbbi trianoni határ mentén jelöli meg a demarkációs vo­nalat és 4 kilométeres semleges zónát húz a két hadsereg közé. A megál­lapodás katonai jellegű, de elismeri a csehszlovák közigazgatást a kiürített területeken.

        1919.

        Július 10.

        Kun Béla külügyi népbiztos Leninhez intézett táviratában sürgeti a szovjet Vörös Hadsereg besszarábiai támadásá­nak megindítását a román hadse­reg ellen.

        Közzéteszik az FKt rende­letét a 45 évnél fiatalabb tartalékos tisztek mozgósításáról.

        Az FKt a Vörös Hadsereg főparancsnokságáról lemondott Böhm Vilmost bécsi követté nevezi ki.