Közzéteszik az 1956: 22. tvr.-t, amely egyes bűncselekmények tekintetében egyszerűsíti a büntető eljárást. „Gyilkosság, szándékos emberölés, gyújtogatás, rablás illetőleg fosztogatás valamint lőfegyver jogtalan használatával elkövetett valamely bűntett vagy ezeknek a cselekményeknek a kísérlete esetében az ügyészség az elkövetőt vádirat mellőzésével a bíróság elé állíthatja, ha az elkövetőt tetten érik, vagy ha a szükséges bizonyítékok nyomban a bíróság elé tárhatók. A […] bíróság az ügy tárgyalására nem tűz határnapot és idézéseket sem bocsát ki. Az ügyészség a tárgyaláson szóval terjeszti elő a vádat. A tanúk és a szakértők előállításáról, valamint egyéb bizonyítékoknak a bíróság elé tárásáról az ügyész gondoskodik.” 1957. január 15.

Megalakul a 2. Honvéd Forradalmi Karhatalmi Ezred; parancsnoka Borbás Máté vezérőrnagy. november 13.

Ülést tart az Írószövetség Elnöksége. A magyar értelmiség nevében az ország népéhez intézett kiáltványban az írók deklarálják: a forradalomban a magyar nép oly egyértelműen nyilvánította ki akaratát, hogy azt csak a nép újabb szabad akaratnyilvánítása tehetné semmissé. Az új kormánnyal való alkudozás megengedhetetlen. A szovjet csapatoknak el kell hagyniuk az országot, a semlegesség éppen úgy fenntartandó, mint a szocializmus vívmányai. Az Elnökség tiltakozik az egyéni és hatósági terror ellen. A kiáltványt az Írószövetségen kívül aláírják az MTA, a zeneművészek, a színművészek, a filmművészek, az építőművészek, a képző- és iparművészek szövetsége, a rádió, az MTI, az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság és a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága képviselői.

A BHG-ban gyűlést tartanak a XI. kerületi munkástanácsok; megfogalmazzák követeléseiket, és politikai programot dolgoznak ki. — Az Újpesti Forradalmi Munkástanács felhívást tesz közzé központi munkástanács alakítására; Bp üzemeinek képviselőit másnap 13 órára hívják össze az újpesti városházára. november 13.

Országos gyűlést tart a MEFESZ. Pozsár István vezetésével ideiglenes intézőbizottságot választanak, amely a Dózsa György úti szakszervezeti székházban kap irodát.

Az ENSZ XI. Közgyűlésén New Yorkban a „magyar kérdést” 62 szavazattal 9 ellenében és 8 tartózkodással fölveszik a napirendre. — A Kádár-kormány közli az ENSZ főtitkárával, hogy az ENSZ Mo-gal kapcsolatos határozatai ellentétesek az ENSZ alapokmányával, és beavatkozást jelentenek Mo belügyeibe, ezért a megfigyelők küldése minden jogalapot nélkülöz. A kormány ugyanakkor hajlandó együttműködni az ENSZ-szel és a Nemzetközi Vöröskereszttel a magyar lakosság számára küldendő segélyek ügyében (1957. január 11.), és ígéretet tesz a szovjet csapatok kivonására.

Bp-re érkezik Ranko Zec, a jugoszláv külügyminisztérium vezető munkatársa, hogy közvetítsen Nagy Imre és a Kádár-kormány között.

Az MSZMP székházában apparátusi aktívaértekezletet tartanak a pártszervezésről.

Megkezdi tevékenységét az 1. Honvéd Forradalmi Karhatalmi Ezred. — Megalakul a 3. (budai) Honvéd Forradalmi Karhatalmi Ezred; parancsnoka Pesti Endre ezredes.

Gáspár Sándor, a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke beszédet mond a rádióban, a többpártrendszer, a munkástanácsok és a független szakszervezetek mellett nyilatkozik, és a munka felvételére szólítja fel a dolgozókat.