magyarkronologia összes bejegyzése

1956.

november 7.

A szolnoki Szabad Népben megjelenik az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága nevében kiadott felhívás. november 8. (A bizottság ekkor még nem létezik.) A felhívás keményebb hangvételű, mint a november 4-ei kormánynyilatkozat. Az októberi eseményeket differenciálatlanul ellen-forradalomnak nevezi, és a párt legfőbb feladataként „az ellenforradalom már leplezetlenül fellépő erőinek” szétzúzását jelöli meg.

    1956.

    november 7.

    Délután összeül a Kádár János vezette kormány. november 10. Az MFMPK mint az államigazgatás legfelső szerve (november 9.) rendeletileg visszaállítja az október 23-a előtti államigazgatási szervek (minisztériumok, főhatóságok, tanácsok) jogállását a rangidős tisztviselő vezetésével. Kimondják, hogy a törvényes állami végrehajtó szerv mindenütt a területileg illetékes tanács végrehajtó bizottsága. A megyei tanácsok végrehajtó bizottságai mellé kormány-összekötőket neveznek ki. Betiltják a forradalmi katonatanácsok működését. A forradalmi bizottságokat megfosztják intézkedési joguktól, azok a jövőben „tanácsadó szervként” működhetnek. A forradalmi bizottságokat és más új szerveket felszólítják, hogy „vessék ki soraikból az ellenforradalmárokat”. Az államigazgatás hivatalnokait, a vasutasokat, az élelmiszerüzletek vezetőit felhívják, hogy jelentkezzenek munkahelyükön és teljesítsék kötelességüket. November 7-ét munkanappá nyilvánítják. Eltörlik az orosz nyelv kötelező oktatását.

      1956.

      november 7.

      Münnich Ferenc, a fegyveres erők minisztere feloszlatja az ÁVH-t.1

      1. 1) Ez a köztudatban így szerepel, a forradalom követelései között is ott volt „az ÁVH feloszlatása”, noha a szervezetet 1953. július 7-én formálisan egyesítették a Belügyminisztériummal. (Igaz ugyan, hogy az ezt elrendelő Mt-határozatot nem hozták nyilvánosságra.) Az egységes minisztériumon belül viszont 1955. december 8-án államvédelmi főcsoportfőnökséget állítottak fel, amelyet a közvélekedés az ÁVH jogfolytonos utódaként, munkatársait továbbra is „ávósokként” tartotta számon.

      1956.

      november 7.

      A bp-i újságírók a MÚOSZ rögtönzött közgyűlésén sztrájkot hirdetnek. — Megjelenik az „Egyetemi Forradalmi Diákbizottság, Írószövetség, Fegyveres Erők Parancsnokságai” aláírású röplap, amely többek között a szovjet csapatok távozását, a Nagy Imre-kormány szabad működését, többpárti választások megtartását követeli.

        1956.

        november 7.

        A Várban közel 300 felkelő behúzódik az Országos Levéltár épületébe; a szovjetek tankokkal és nehéztüzérséggel támadást indítanak ellenük; belövést kap és leég a levéltár tetőszerkezete; a felkelők központjukat a szomszédos Állami Nyomda épületébe teszik át. — Pesthidegkúton a felkelők Garamszegi Alfréd parancsnoksága alatt veszik fel a harcot a szovjetekkel. — A Sipőcz József vezette Vajdahunyad utcai csoport egy része a Lenin körúton megtámad és felgyújt egy szovjet teherkocsit, majd feloszlik. — Angyal István az 1917-es oroszországi forradalom tiszteletére a Tűzoltó utcában kitűzeti a magyar és a vörös zászlókat; az ünnep ellenére a szovjetek fokozott erővel támadnak. — VII. kerületi felkelők a Baross téren megtámadnak egy szovjet egységet, súlyos tűzharc zajlik köztük. — A feloszlott Baross téri csoport részeiből a Landler Jenő utcában Palotás József és Toracz Sándor vezetésével fegyveres csoport jön létre. Többórás tűzharcot folytatnak a Bethlen téri moziba szorult karhatalmistákkal. — Éjjel Csepelen a felkelők felrobbantják a Vámmentesi utat, majd a Kikötő utcát is, hogy megakadályozzák a szovjet gyalogság behatolását; 13 óra körül a csepeli felkelők ismét lelőnek egy szovjet Il–28-as repülőgépet. — A XX. kerületi rendőrkapitányság épületét felkelők tartják megszállva. — A bp-i fegyveres harcok halálos áldozatainak száma meghaladja a százat.

          1956.

          november 8.

          Kádár János fogadja Jurij Andropov szovjet nagykövetet, akiknek kifejti véleményét arról: Nagy Imre és társai számára lehetővé kellene tenni, hogy Jugoszláviába távozzanak. Kádár hasonlóképpen nyilatkozik Dalibor Soldatić jugoszláv nagykövetnek is.1 november 9. — Aleksandar Ranković jugoszláv belügyminiszter ezt követően azt kéri Nagy Imrétől, hogy november 4-ére datált nyilatkozatban mondjon le a miniszterelnökségről. Nagy hozzákezd az antedatált dokumentum megfogalmazásához, de azután elvbarátai határozott tanácsára a kért nyilatkozat elkészítését visszautasítja. november 10.

          1. 1) Rainer, Nagy Imre, II, 343.