Az angol, a francia és az izraeli csapatok támadást indítanak Egyiptom ellen. A brit és a francia csapatok 7 ezer ejtőernyőst vetnek be Port Szaid és Port Fuad környékén. Nyikolaj Bulganyin szovjet miniszterelnök a brit, a francia és az izraeli kormányfőhöz intézett üzenetében szovjet haderő bevetését helyezi kilátásba. november 7.
magyarkronologia összes bejegyzése
november 5.
Nagy Imre hivatalos üzenetben kéri a jugoszláv kormányt, hogy őt és társait szállítsák Jugo-szláviába. Mellékelt nyilatkozatában hitet tesz „a demokrácia, a szocializmus és a magyar nemzeti függetlenség ügye” mellett.
november 6.
Megjelenik Kuzma Grebennyik tábornok, Bp szovjet városparancsnoka első számú parancsa, amely este 7-től reggel 7 óráig kijárási tilalmat rendel el; a parancs szerint mindenki köteles ellentmondás nélkül teljesíteni a szovjet járőrök utasításait.
november 6.
A november 4-e hajnala óta a Parlamentben tartózkodó Bibó István megírja a magyar kérdés kompromisszumos megoldásával foglalkozó röpiratát. A tervezet szerint Mo-ról ki kell vonni a szovjet csapatokat; az ország társadalmi berendezkedése a kizsákmányolás tilalmán, a munkásönigazgatáson, a termelőeszközök közösségi tulajdonán alapuló szocializmus, az agrárviszonyok terén a földreform fenntartásával, az egyéni és közösségi válllalkozás szabadsága alapján működő kis- és középparaszti gazdálkodással.
november 6.
A szovjet csapatok felszámolják a Széna téri, a Gellért-hegyi és az óbudai Tímár utcai felkelőcsapatokat. — A Várban több száz fős, nehézfegyverzettel rendelkező felkelőcsoport harcol tovább; tárgyalásokat kezdenek az I. kerületi rendőrkapitánysággal: hajlandók letenni a fegyvert, de nem a szovjetek, hanem magyar egységek előtt. — Az óbudai Schmidt-kastélynál lévő fegyveres csoport irányítását Csiki Lajos hadnagy és Erdősi Ferenc hadnagy veszi át. — Közel 300 corvinista és a hozzájuk csatlakozott más VIII. kerületi felkelőcsoportok tagjai a Víg utcából elindulnak az osztrák határ felé. — Az ELTE jogi karának épületéből egyetemista nemzetőrök, köztük Forintos György és Karátson Gábor, tüzet nyitnak a szovjetekre, és röpcédulákat készítenek. — A Toracz Sándor vezette csoport a Hernád utcában tűzharcba bocsátkozik a szovjetekkel. — A IX. kerület belső része áram, víz, telefon nélkül marad; az ellenállás ereje jelentősen csökken. Angyal István tárgyalási próbálkozásai a szovjet katonai és a magyar politikai vezetőkkel sikertelenül végződnek. Csongovai Per Olaf és Szirmai Ottó a Kossuth Akadémia épületében tárgyalást kezdeményez a szovjetekkel; a szovjet parancsnokság feltétel nélküli fegyverletételt követel, amit a felkelők nem fogadnak el. — Folytatódnak a harcok a Móricz Zsigmond körtéren és környékén. — A Thököly úti csoport újabb veszteségeket okoz a szovjeteknek. — A Futó János vezette felkelők a Landler Jenő utcában folytatják a harcot. — Csepelen, a Kikötő utcánál ágyúval kilőnek egy szovjet harckocsit. Az Imre téri légvédelmi tüzérek lelőnek egy Il–28-as szovjet repülőgépet. — Újpesten a gimnázium környékén tűzharcban életét veszti „Misa alhadnagy”; a szovjet tiszt a Temesvárról indult 32. gépesített hadosztály kötelékébe tartozott, és október utolsó napjaiban állt át ukrán katonákból álló szakasza egy részével a nemzetőrök oldalára. — Bp-en több mint 160 halottja van a harcoknak.
november 6.
Szolnokon megjelenik a Szabad Nép mint az MSZMP központi lapja. — Késő este a városból elindul a Kádár Jánost és társait Bp-re szállító szovjet páncélos menetoszlop.
november 6.
Miskolcról a megyei munkástanács letartóztatott vezetőit (közöttük Földvári Rudolfot) az ungvári börtönbe szállítják. — Jászberényben a felkelők tüzet nyitnak a városba bevonuló szovjet csapatokra; 6 felkelő és két szovjet katona meghal, a sebesültek száma több mint 20.
november 6.
Az SZKP KB Elnöksége megvitatja az MSZMP IKB felhívásának tervezetét, amelyet Kádár Jánosék az előző nap folyamán juttattak el Moszkvába. november 7. A vitában Nyikita Hruscsov a Rákosi-klikk által okozott „óriási károkról” beszél, és közli, az MDP egykori vezetőjét ki kell zárni a pártból. Hruscsov egyértelműen kiáll Kádár János mellett, akinek hatalmi pozícióját a gesztus vitathatatlanná teszi.
november 7.
Hajnalban a Kádár-kormány több tagja szovjet harckocsikon Szolnokról megérkezik Bp-re. Az új hatalom központját a Parlamentben alakítják ki; Kádár János és a legfontosabb vezetők, valamint a melléjük rendelt szovjet referensek (többek között Vlagyimir Bajkov nagykövetségi tanácsos) 2-3 hétig itt is laknak. Az épület és a kormány őrzését szovjet, majd később kárpátaljai magyar katonák látják el.
november 7.
Délután 2 órakor a kormány leteszi az esküt Dobi István, az ET elnöke előtt. — Ezt követően összeül az MSZMP vezetése, és kijelölik az Ideiglenes Intéző Bizottság (IIB) tagjait: Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György. november 11. Fehér Lajost kinevezik a Népszabadság főszerkesztőjévé.