Dobi István és Marosán György rádióbeszédben termelésre szólítja fel a parasztságot és a munkásságot.

Megjelenik a Népszabadság mint az MSZMP bp-i lapja. Az újság, november 7-ére  datálva, újraközli az MSZMP IKB felhívását.

A belügyi szervek Mátyás László r. ezredes vezetésével megkezdik az ORFK Politikai Nyomozó Főosztálya (PNyF) és a BRFK Politikai Nyomozó Osztálya szervezését. december 6.

Az óbudai Schmidt-kastélynál megszűnik az ellenállás. Itt veszti életét a magyarok oldalán harcoló S. G. Akopjan szovjet őrnagy, aki még a forradalom kezdetén állt át néhány katonájával a felkelők oldalára. — Az újpesti–angyalföldi fegyveres csoport beszünteti a harcot. — A IX. kerületben a szovjet csapatok leverik az ellenállást. — Megszűnik az ellenállás Kőbányán. — Pestlőrincen a Hősök terénél a felkelők kilőnek egy szovjet harckocsit. — A szovjet csapatok behatolnak Csepelre; aknavetőkkel lövik a felkelők állásait, majd tüzérségi tűz alá veszik az Imre tér környékét.

Az ENSZ Közgyűlés második rendkívüli sürgősségi ülésszaka folytatja a magyar kérdés megvitatását. november 9. Szabó János magyar ENSZ-képviselő felolvassa a Kádár-kormány november 4-ei keltezésű nyilatkozatát, amelyben érvénytelennek nyilvánítja Nagy Imrének az ENSZ főtitkárához küldött üzeneteit, és határozottan tiltakozik a kérdésnek az ENSZ fórumain történő megvitatása ellen. — Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkár táviratban tudatja a Kádár-kormánnyal, hogy megkezdte a megfigyelők kiválasztását. Küldetésük attól függ, hogy Bp-en hajlandók-e fogadni a megfigyelőket.

Dwight Eisenhower amerikai elnök a Nemzetbiztonsági Tanács ülésén kijelenti: „Magyarország a keserű pirula, amit le kell nyelnünk.” november 20.

Az ET 1956. évi 26. sz. határozata módosítja az Alkotmányt: az államigazgatás legfőbb szervévé a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt nyilvánítja, amely saját hatáskörében nevezi ki az államigazgatás egyes ágainak vezetőit. november 12. A határozat ugyanakkor törvényesíti a forradalom alatt bevezetett Kossuth-címert. 1957. május 9.

A párt és a kormány utasítására megkezdődik a „magyar forradalmi karhatalom” szervezése. A három katonai körzetre osztott Bp-en három honvéd és egy belügyi forradalmi karhatalmi ezred alakul; a honvédalakulatokat is ezen egységek parancsnokainak alárendeltségébe helyezik. november 10. december 1.

Az ET kibocsátja a Tiszti Nyilatkozatot, amely a Kádár-kormány feltétlen támogatását, a szovjet segítségnyújtás szükségességének elismerését követeli meg a néphadsereg tisztjeitől. november 10.

Szabó János vezetésével a KSH épületében meghúzódó Széna téri fegyveresek megtámadják a téren felvonuló szovjet egységeket, de visszavonulásra kényszerülnek. — A Vajdahunyad utcai csoport maradványa és a Hársfa utcai fegyveresek tűzharcot folytatnak karhatalmistákkal. — A VII. kerületi Steiner-csoport beszünteti az ellenállást. — A szovjetek általános támadást indítanak Csepel elfoglalására; vadászgépek mélyrepülésben géppuskázzák a Kossuth utcát és környékét, a tüzérség folyamatosan lövi a városrészt; a harcoknak itt 43 magyar halottja van. — Bp területén összesen 90 áldozata van a harcoknak.