Kanada javaslatára a Közgyűlés utasítja a főtitkárt ENSZ-haderő felállítására a Közel-Keleten. — Izrael elfogadja az ellenségeskedések beszüntetésére vonatkozó ENSZ-felhívást, de nem hajlandó csapatait az 1949-es fegyverszüneti vonal mögé visszavonni.

A szovjet csapatok parancsnoksága felhívást intéz a magyar néphez, amely szerint a szovjet hadsereg a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felkérésére, a magyar nép barátjaként lép fel az „ellenforradalommal” szemben. — A szovjetek őrizetbe veszik Kopácsi Sándort, a BM Bp-i Főosztályának vezetőjét.

A szovjet csapatok aknavetőkkel lövik a Vérmező és a Széna tér környékét. Az Ekrem Kemál vezette Széna téri felkelők beszüntetik az ellenállást, és Solymár irányába visszavonulnak. — Óbudán a Schmidt-kastélynál összegyűlt felkelőket Pércsi Lajos őrnagy rajokba, szakaszokba szervezi; felkészülnek a védelemre, majd felveszik a harcot a szovjetekkel. — A szovjet csapatok elfoglalják a rádió épületét a Bródy Sándor utcában. — A Thököly úti felkelők Futó János hozzájuk csatlakozó csoportjával együtt folytatják a harcot. — A Corvin közt hajnalban kiürítik a felkelők; 13 órakor, kétórás tüzérségi előkészítés után, megindul a szovjet támadás a Corvin köz és a Kilián laktanya ellen; a környéken maradt felkelők az Üllői út–Práter utca–Nap utca–Kisfaludy utca körzetében továbbra is ellenállnak. Este jelentős részük a Víg utcai rendőrkapitányságra, majd a mellette lévő két épületbe húzódik, ahol a corvinisták is gyülekeznek. — A IX. kerületi felkelők tartani tudják előző nap kialakított állásaikat. — Kőbányán légvédelmi tüzérek és felkelők egyórás tűzharcot vívnak a szovjet erőkkel. A Körösi Csoma Sándor úton és a Zalka Máté téren délután újabb harcok folynak, a felkelők több tankot kilőnek. — A Lehel út és a Fóti út környékén a felkelők Törzsök Géza vezetésével állnak ellen. — Este a XIII. kerületben, a Dagály utcában és környékén súlyos harcok folynak. — A kispesti Wekerle-telepen a Bojtor Béla és Szegedi Flórián vezetésével harcoló felkelők visszavonulásra kényszerülnek. — Csepelen délután Kőrösi Sándor főhadnagy a HÉV végállomása közeléből sorozatvetővel löveti a tököli szovjet repülőteret. Buri István, a csepeli harcok irányítója Andi József főhadnagyot helyettesévé, Kőrösi Sándort az Imre téren elhelyezett lövegek parancsnokává nevezi ki. — Bp-en mintegy 140 áldozata van a harcoknak.

A Szolnokon tartózkodó Kádár János Uszta Gyula vezérőrnagyot megbízza a Néphadsereg Katonai Tanácsának [egyes forrásokban: Katonatanácsának] megalakításával. november 8. A létrehozandó tanács feladatát Kádár abban jelöli meg, hogy a néphadsereg tiszti és legénységi állományából karhatalmi egységeket szervezzen. A Tanács elnökévé utóbb Uszta Gyulát nevezik ki. — Uszta és Münnich Ferenc, a fegyveres erők minisztere az este folyamán Bp-re, a Parlament épületébe érkezik.

Megjelenik a konspiratív körülmények között készülő Igazság, a magyar forradalmi ifjúság és a honvédség lapja.

Egy szovjet tankról leadott lövéssel megölik a jugoszláv nagykövetség épületében tartózkodó Milenko Milovanov jugoszláv diplomatát.

A Kádár-kormány felhívást intéz a baráti országok kormányaihoz; segítségüket kéri a rend és a normális élet helyreállításához. — Nyikolaj Bulganyin szovjet miniszterelnök üzenetet intéz Kádár Jánoshoz; közli, hogy a Szu ellenszolgáltatás nélküli testvéri segítséget nyújt Mo-nak.

Kéthly Anna Bécsből New Yorkba repül, hogy részt vegyen az ENSZ Közgyűlésén.

Ausztria bejelenti, hogy 15 ezer magyar menekült érkezett az országba. Ennek nyomán az ENSZ menekültügyi főbiztosa kéri a tagállamokat, hogy adjanak segítséget és védelmet a magyar menekülteknek.

XII. Pius pápa Datis nuperrime kezdetű enciklikájában elítéli a forradalom leverését. A Szentatya „fájó keserűséggel” szól a magyarok szenvedéseiről, és az isteni szózatot idézi: „A magyar nép vére az Úrhoz kiált.” november 10.